Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)
Balázs Eszter: Avantgárd és radikális háborúellenesség Magyarországon - A Tett (1915-1916)
szerbként aposztrofálva a művészt)16 és mellette a német Carl Einstein Neger- plastik című tanulmányából származó '7 törzsi maszk nemcsak az úgynevezett „primitív kultúrák", illetve a népművészetek egyenrangúságát és kortárs jellegét hangsúlyozták, hanem konfrontálódtak a központi hatalmak kormányzataira és tömegsajtójára jellemző háború kultúrájával is. A központi hatalmak sajtója az antant hadseregekben százezrével besorozott, gyarmatokról származó katonákat különösképpen megbélyegezte, hogy ezzel is visszájára fordítsa a barbarizmusvádat. Bár a pletá a háború alatti vallásos patriotizmusnak is kedvelt témája volt, a szerb jelzővel kombinálva - a Szerbiával szemben folytatott harcok miatt - kifejezetten provokatívnak tűnhetett a magyar cenzorok szemében. Hasonlóan botránykeltő műalkotások miatt A Tett-et már korábban is érte korlátozás: a második számban Dobrovits Péter festő Krisztus siratása című expresszionista képe „a pacifista indíttatású expresszionizmus jellegzetes stratégiájaként”46 47 48 szembement a hasonló vallásos témák háborús áldozatiságként való értelmezésével.49 [8-9. kép] Ez a hatóságoknak szemet szúrt, és az inkriminált lapszám terjesztésének megakadályozásához vezetett - ahogy Kassák erre az Egy ember életé ben visszaemlékszik „képben és két cikkben elkövetett vallásgyalázás és osztályizgatás” címén.50 Illés Ilona kimutatta, hogy Dobrovits képe mellett Halasi Andor Új irodalmi lehetőségek című cikke, valamint Kassák Carlo D. Cárrá futurista festő Calli anarchista temetése című képe által ihletett novellája volt az elkobzás oka.51 Ennek némileg ellentmond, hogy a legnagyobb példányszámú háborús napilap, a Pesti Hírlap 1915 novemberi száma szerint Kassák ominózus novellája mellett Raith Tivadar A jópofa öregúr című elbeszélése okozta a betiltást.52 53 Bár bírósági eljárásra nem került sor, a kaotikus cenzúraviszonyoknak köszönhetően Kassák végül hivatalos engedély nélkül újraközölte Dobrovits képét, valamint a saját novelláját is a későbbi számokban.54 46 Mestrovic a szerb háborús erőfeszítéseket támogatta azzal, hogy az antanthatalmak és a délszláv politikusok között közvetített. A délszláv heroizmust vallásos témákon keresztül jelenítette meg. A Tett-ben publikált Pietas című műve ennek egyik példája. Bundev-Todorov Ilona, Ivan Mestrovic, Gondolat, Budapest, 1993,14. 47 Szeredi Merse Pál, A Tett nemzetközi horizontja, i. m., 75. 48 Uo., 74. 49 Cenzúra sújtotta már az első számot: Franyó Zoltán, Néhány gorombaság az igazság nevében, i. m.,18. 50 Kassák Lajos, Egy ember élete, II. kötet, i. m., 255. 51 Illés Ilona, A Tett, A MA és a 2*2, repertórium, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1975,7. 52 N. n., ATett-et elkobozták, Pesti Hírlap, 1915. november 15., 7. 53 Kassák Lajos, Napló, A Tett, 1/3., 1915, 52. 54 Dobrovits Péter, Krisztus siratása (kompozíció: A Tett elkobzott számából), A Tett, 2/8., 1916, képtábla a 128. oldal után. Kassák Lajos, Napló, uo., 136. Carlo D. Cárrá „Anarkistatemetés" című képe alá, A Tett, 2/11., 1916,174-176. 47