Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Balázs Eszter: Avantgárd és radikális háborúellenesség Magyarországon - A Tett (1915-1916)

kitörését megelőzően jelent meg, és Kassáknak a francia avantgárd 1909 körüli - a posztszimbolizmushoz és Henri Bergson antiracionalista filozófiájához kötődő - szellemi áramlatok iránti érdeklődését tükrözik.38 A lap futuristákat is publikált: Libero Altomare mellett Filippo Tommaso Marinettit, akinek az 1911- 1912-es olasz-török háborút ünneplő Csata (Súly+Szag) című versét kommentár nélkül hozta le.39 Az, hogy Kassák nem mutatta be Marinettit az olvasóknak és, hogy a fordító nevét is „lefelejtette”, a futurizmushoz és Marinettihez való ellentmondásos viszonyát mutatja: bár vonzotta ez a fajta új művészi kifejezésmód, militarizmusa miatt elutasította.40 Guillaume Apollinaire-től, a francia kubista festők kritikusától és avantgárd költőtől is találunk a lapban verseket; azonban szemben Marinettivel, az ő háborús patriotizmusával Kassák feltehetőleg nem volt tisztában,4 a lengyel származású költő ugyanis a francia állam- polgárság fejében belépett a francia hadseregbe, és a háborút egyszerre éltető és kritizáló verseket küldött haza a harctérről.42

A Tett betiltására 1916. október 2-án került sor az 1912/LXI11 törvény értelmében, amely kimondta a „hadviselés érdekeit veszélyeztető” tartalmak tiltását,43 az apropót ehhez az úgynevezett Internacionális szám néhány hónappal korábbi megjelenése szolgáltatta. Kassák célja ezzel a számmal az volt, hogy „a folyóiratot egy nemzetközi, pacifista hálózat részeként tüntesse fel (Romain Rolland, Hall Caine és Karl Liebknecht nevére hivatkozva)”44. A három orosz (Vaszilij Kandinszkij, Mihail Arcübasev, Nyikolaj Kulbin), a két francia (Paul Fort, Georges Duhamel), a belga (Émile Verhaeren), a „délszláv" (Ivan Mestrovic), a „brit" (Bemard Shaw), az olasz (Liberó Altomare), valamint a háborúellenes aktivista, német Ludwig Rubiner szerepeltetése önmagában bátor tett és harcos kiállás volt a háborúval szemben, hiszen egy híján valamennyien a Monarchiával ellenséges vagy az ellenséggel szimpatizáns semleges ország polgárai voltak.45

Az ominózus számban három külföldi mű reprodukciója is megjelent: Nyikolaj Kulbin, orosz futurista művész A vita című grafikája mellett a hor- vát származású Ivan Mestrovic Pietas című munkája (A Tett mellékletében

38 Szeredi Merse Pál, A Tett nemzetközi horizontja, i. m., 71-72.

39 Filippo Tommaso Marinetti, Csata (Súly+Szag), A Tett, 2/15., 1916, 251-253.

40 Kassák Lajos, Programm, i. m., 154.

41 Guillaume Apollinaire, Saint-Merry muzsikusa, fordította Raith Tivadar, A Tett, 1/1., 1915, 8-10. Kassák Lajos, A magyar avantgárd három folyóirata, Helikon, 10/2-3., 1964, 221.

42 Kenneth E. Silver, Esprits de corps, The Art of the Parisian Avant-Garde and the First World War, 191A-1925, Thames and Hudson, London, 1989,38., 43.

43 A betiltásról szóló ügyészi határozatot lásd: 5484/1914 M.E. KM-an.10/1. Petőfi Irodalmi Múzeum-Kassák Múzeum, Budapest.

44 Szeredi Merse Pál, A Tett nemzetközi horizontja, i. m., 71.

45 Kassák Lajos, A magyar avantgárd három folyóirata, i. m., 221.

45