Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)
Balázs Eszter: Avantgárd és radikális háborúellenesség Magyarországon - A Tett (1915-1916)
magánlevelezései is. Kassák 1915 áprilisában Szabó Dezsővel folytatott levelezésében például már úgy jellemezte magát, mint „aki társtalanul és társszegényen gunnyaszt a zengő vérözönben".6 RADIKÁLIS HÁBORÚELLENESSÉG A TETT FOLYÓIRATBAN Kassák 1915 őszétől a saját lapjában, A Tett-ben vált radikális antimilitaristává. Jó érzékkel felismerte, hogy a háborúellenesség programjának elvszerű kidolgozásához önálló fórumot kell teremtenie, mivel ezt a gondolatot egyáltalán nem vagy csak kompromisszumok árán lehetett integrálni a meglévő sajtóorgánumokba. Ráadásul Kassák és a lap szerkesztői azt tűzték ki célul, hogy a társadalmat a művészet eszközeivel kell átalakítani, és ebből egyenesen következett a háborúval kapcsolatos állásfoglalásuk is. [6-7. kép] Kassákék már az első számban az öldöklést - amit a háborúpárti sajtó a magyar társadalomtól megkövetelt áldozatkészség bizonyítékaként igyekezett beállítani - pusztításként értelmezték. Kassák Fejfa című prózaverse a háborút időről időre lesújtó katasztrófaként ábrázolta.16 17 18 Ez a hang és attitűd Európa- szerte a szellemi demobilizáció - a háborútól való elfordulás - egyik első jelének tekinthető, ami azonban, Kassákkal ellentétben, többnyire nem csapott át a háború nyilvánosan is felvállalt elutasításába. Minden háborús konfliktus során előtérbe kerülnek az élet alapvető értékei, ennél fogva erős és thanatos egyidejű ábrázolása sem volt újszerű gondolat az első világháború idején. Libido, szexualitás és halál ugyanakkor mégis különös jelentőségre tettek szert 1914 és 1918 között, amint azt A Tett számos szövege is tükrözi. Az első világháborúban a testi szenvedés a korábbiaknál lényegesen tömegesebb és fájdalmasabb volt, az új harcászati technikák okozta pusztítás új minőséget eredményezett. A hősiesség esztétikája, a harctéri bátorság jelszavai sokak számára hitelüket vesztették. Kassák lapja naprakészen jelezte ezt az Európa-szerte végbement változást: a férfi- és - kisebb mértékben - a női test szenvedése számos vers, elbeszélés témája lett. Az erotikát és a testet mint vitalitás- és energiaforrást hangsúlyozó szövegek nem vettek tudomást a maszkulinnak tekintett front és a femininnek ábrázolt hátország szembeállításáról, ahogyan azt a hivatalos háborúpárti diskurzus tette. Az, hogy női szerzők is önkifejezési lehetőséget, publicitást 16 Kassák Lajos levele Szabó Dezsőhöz, 1915. április 15. KM-lev. 381/1. Petőfi Irodalmi Múzeum- Kassák Múzeum, Budapest. 17 Föld Tamás [Kassák Lajos], Fejfa, 4 Tett, 1/1., 1915,11-12. 18 Lásd például: Peter Parent, German Encounters with Modernism, 1840-1945, Cambridge University Press, Cambridge, 2001,140. 39
