Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Dobó Gábor: Nemzedékváltás, szintézis és az új társadalom programja - A Dokumentum Budapesten (1926-1927)

AZ AVANTGÁRD IRÁNYZATOK HÁTTÉRBE SZORULÁSA

A Dokumentum megszűnésének másik okát abban kereshetjük, hogy az 1920-as évek Magyarországán a különböző (politikai) modernizációs és (művészeti) modernista törekvéseknek az avantgárd visszaszorítása, semlegesítése, esetleg integrálása állt érdekében. Ebben a tendenciában leginkább az állami kultúra (például a Napkelet) és a hagyományőrző modernség (például a Nyugat) képviselői voltak érdekeltek. Klebelsberg Kunó először belügyminiszter, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter nagyszabású oktatáspolitikai, tudománypolitikai és kultúrpolitikai modernizációba kezdett egy általa neo- nacionalizmusnak nevezett ideológia háttérrel, amellyel az establishment- hez tartozó régi konzervatívok, így például az akadémiai társaságok kritikáját is kivívta. Klebelsberg volt a kezdeményezője a politikai hatalomhoz kötődő Napkelet című jobboldali modernista folyóiratnak, amelynek 1923-1940 között Tormay Cécile volt a főszerkesztője.37 A kulturális lapok többségével ellentétben a Napkelet esztétikailag nem utasította el az avantgárdot - például két kiváló italianistának, Várady Imrének és (Koltay-)Kastner Jenőnek köszönhetően kritikusan, de érdemben foglalkozott az olasz fasiszta rezsimben helyét kereső futurizmussal.38 A Nyugat elsősorban esztétikai értelemben tekintett kihívásként az avantgárdra, hiszen a lap a mindenkori legmodernebb kezdeményezések fóruma akart lenni. Ahogy korábban láttuk, a Nyugat integrálni kívánta az avantgárdot: helyet adott avantgárd szerzőknek (a Dokumentum szinte egész gárdája publikált ekkor a lapban), foglalkozott a Dokumentumban is tárgyalt témákkal (az orosz filmtől kezdve a mozgásművészeten át az atonális zenéig), vezető költői pedig felhasználták az avantgárd bizonyos poétikai megoldásait (Babitstól Kosztolányin át Szabó Lőrincig), ugyanakkor ezeket a törekvéseket igyekezett beépíteni a hagyományőrző modernség programjába. [20. kép]

A MODERNISTA ÉS AVANTGÁRD LAPOK ANYAGI HÁTTERE

A Dokumentum megszűnésének közvetlen oka a visszaemlékezések szerint az előfizetők hiánya volt, ami az avantgárd művészet elszigeteltségét mutatja. Az avantgárd és modernista lapok minden esetben társadalmi bázisuktól és

37 A korszakban egyáltalán nem voltak ritkák a jobboldali modernista folyóiratok, az olasz fasiszta rezsimet jobbról bíráló II Selvaggio (1924-1943) csak egyetlen példa.

38 A kérdésről újabban lásd: Rákai Orsolya, A Napkelet és az irodalmi modernség, Jelenkor, 56/2., 2013,170-175. Átfogóan pedig: Romsics Ignác (szerk.), A magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948, Osiris, Budapest, 2009. Az avantgárd és a konzervatív kritika viszonyáról lásd: Kálmán C. György, Strange Interferences. Modernism and Conservativism vs. Avant-Garde, Hungary, 1910's, Hungarian Studies, 26/1., 2012,107-122.

228