Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)
Hubert van den Berg: Kassák Lajos, a bécsi MA és az avantgárd folyóiratok „Internacionáléja” az 1920-as években
tényezőktől és csak ebből a szempontból nézzük a kérdést, kevés kétségünk lehet afelől, hogy ez nem csupán Seuphor könyvében járult hozzá ahhoz, hogy az 1930-as években az Egyesült Államokba emigráló Moholy-Nagy László előtérbe kerülhessen. Az a tény, hogy Kassák 1926-ban a bécsi száműzetésből Budapestre tért vissza, és élete hátralévő részét Magyarországon töltötte, nagy hatással volt szerepének megítélésére a történeti avantgárd művészettörténeti narratívájában. De nem csak arról van szó, hogy Kassákot könnyen figyelmen kívül hagyták vagy megfeledkeztek róla a vasfüggöny nyugati oldalán. Kassák kétértelmű helyzete a kommunista Magyarországon szintén hozzájárult ahhoz, hogy a magyar művészettörténet is meglehetősen későn ismerte el és állította fókuszba őt és lapját, a MÁ-t, ahogy ezt Jaffé és más holland művészettörténészek megtették a De Stijl\e\ már úgy húsz évvel korábban. Kassák kései beemelése az időközben jól kidolgozott és alaptörténetében már rögzített avantgárd narratívába egyáltalán nem volt összeilleszthető azzal a szereppel, amelyet a modern absztrakt művészet még mindig uralkodó (nyugati) történetében neki tulajdonítottak. Ennek iskolapéldája az az átfogó tabló, mely a New York-i Modern Művészetek Múzeuma honlapján található, s melyet a 2012-es Inventing Abstraction, 1910-1925 című nagyszabású kiállításhoz készítettek.2 A kiállítás az avantgárd néhány száz, az absztrakt művészetet preferáló kulcsszereplőjével foglalkozott, és azt ígérte, hogy az 1910-es és a kora 1920-as évek absztrakt művészetének felbukkanásában és alakulásában részt vett legfontosabb szereplőket és impresszáriókat mutatja be. Kassák és a MA nem található meg sem a tablón, sem a kiállításon, melyek fókuszában Nyugat-Európa és az Egyesült Államok állt. Ahogy Seuphor könyvében, a magyar művészek közül itt is csupán Moholy-Nagyot és Van Doesburg közeli munkatársát, a De Stijl aktivistáját, Huszár Vilmost említik. Úgy tűnik, nincs új a nap alatt. KASSÁK, A MA ÉS A KONSTRUKTIVISTA „INTERNACIONÁLÉ” Ha megpróbáljuk zárójelbe tenni az elmúlt fél évszázad historiográfiáját, hogy az 1920-as évek európai avantgárdjának konstruktivista hálózatában pontosabb képet kapjunk Kassák szerepéről, hamar feltűnik, hogy a magyar művész e közeg megkerülhetetlen figurája. Még ha csak felszínes pillantást vetünk is a hálózaton belül azokra a folyóiratokra, melyek az „Internacionálé" gerincét alkották (az Internacionálé kifejezést nem csupán Seuphor használta 12 12 https://Www.moma.org/interactives/exhibitions/2012/inventingabstraction/?page=connections [Utolsó letöltés: 2017. november 24.] 15
