Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Hubert van den Berg: Kassák Lajos, a bécsi MA és az avantgárd folyóiratok „Internacionáléja” az 1920-as években

újságról újságra, vándoroltak egyik laptól a másikig, néha eredeti nyelven, néha fordításban. Hogy megkönnyítsék a szövegek terjedését és bevonják a szélesebb nemzetközi közönséget is - különös tekintettel az úgynevezett kis nyelveken, csehül, hollandul vagy magyarul íródott és így korlátozott olvasószámmal rendelkező folyóiratokra -, gyakran az akkori idők legfontosabb közvetítő nyelvein, franciául és németül közöltek írásokat. Ugyanakkor még az olyan folyóiratok is, mint Kurt Schwitters Merze és Émile Malespine Manométre-e, amelyek e közvetítő nyelveken kerültek kiadásra, néha kevert nyelvű szövegeket is megjelentettek, hogy a folyóiratok transznacionális vagy e lapok esetében kifejezetten a „soknyelvű és nemzetek fölötti” karaktert hangsúlyozzák.2

A konstruktivista művészek a nemzeti határokon való felülemelkedést kétségkívül egyik leglényegesebb programpontjuknak tekintették. És a hálózat, a network kifejezés, amely a 20. század vége óta gyakran használt kifejezés, alkalmanként már itt, az 1920-as években felbukkant. Az egyik legjelentősebb flamand művészeti folyóirat, a Hét Overzicht szerkesztői - Jozef Peeters és Fer- nant Berckelaers (az utóbbi inkább Michel Seuphor álnéven ismert) - lapjuk egyik utolsó kiadványában, 1924 januárjában, A hálózat címen tettek közzé egy folyóiratlistát.3

Ahogy Kazimir Malevics Fekete négyzete a konstruktivista avantgárd mérföldkövének számít, úgy az a Malevicsre emlékeztető négyzetalakú hirdetés, melyet Kassák Lajos a MA 1922. októberi számának hátsó borítójára tervezett,4 [1. kép] ugyancsak joggal tekinthető mérföldkőnek az 1920-as évek konstruktivista absztrakciót hirdető avantgárd folyóiratainak hálózatában. Kassák reklámszerű ábrája - legalábbis a legutóbbi avantgárd historiográfiákban - gyakran jelenik meg az avantgárd hálózatjellegének illusztrálásaként. Kassák ábráját ugyanakkor már az 1920-as években számos olyan folyóirat átvette, amelyik részét képezte annak, amit az absztrakt művészetet feldolgozó írásában Seuphor majd a késő 1950-es években a modern művészet „Internacio- náléjaként” fog jellemezni.5 E visszatekintésében Seuphor harmincegynéhány folyóiratot nevez meg - közülük sok már a Hét Overzicht 1924-es listájában is

2 N. n. [Émile Malespine], ABCD, Manométre, 1/2., 1922,1-3. A hollandból, franciából és németből történő fordítással kapcsolatban Schwitters szerepéről lásd: Hubert van den Berg, „Übernationalität" der Avantgarde, i. m., 260-263. Ugyanez a szóhasználat jelenik meg Csuka Zoltán vezércikkében az Út első számában is, amely Újvidéken jelent meg. Dubravka Djuric-Misko Suva kovic (eds.), Impossible Histories, Historic Avant-Cardes, Neo-Avant-Cardes, and Post-Avant- Cardes in Yugoslavia, 1918-1991, MIT Press, Cambridge-London, 2003,307.

3 Jozef Peeters-Fernant Berckelaers [Michel Seuphor], Het Netwerk, Het Overzicht, 2/20., 1924,136.

4 MA, 8/1., 1922, [12.]

5 Michel Seuphor, Knaurs Lexikon abstrakter Malerei, Droemersche-Knaur, München-Zürich, 1957, 60.

11