Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Szeredi Merse Pál: Kassákizmus - A MA Bécsben (1920-1925)

megtestesíteni az új rezsim kulturális elképzeléseit. Kassákék bíztak abban, hogy ők teremthetik meg a proletárforradalmat követő új világ művészetének lírai és vizuális formanyelvét. Tevékenységüket azonban nem a pártpolitika szolgálatában képzelték el. Ez konfliktusokhoz vezetett a kommün vezetésével, de ettől függetlenül a Tanácsköztársaság bukását követően Kassáknak és körének is menekülnie kellett a Horthy-rezsim politikai megtorlása elől. Kassákot

1919 nyarán több hónapra börtönbe zárták és csak élettársa, Simon Jolán színész ismerősének közbenjárásával sikerült szabadulnia. A fogságot követően,

1920 telén illegális úton, egy hajó gyomrában bujkálva jutott el Bécsbe.2 3

Az osztrák fővárosban az 1920-as évek első felében számottevő magyar kolónia formálódott, főként politikai és szellemi emigránsokból, akik magyar nyelvű folyóiratokat, napilapokat alapítottak. A bécsi kávéházakban újjászerveződtek a korábbi budapesti asztaltársaságok, ahol a kommunista, szociáldemokrata és polgári radikális értelmiségiek egymással vitázva keresték a budapesti forradalmak sikertelenségének okait és tervezték az újrakezdés lehetőségét. Az emigrációt átmeneti állapotnak fogták fel, és céljuk továbbra is a magyar közönség megszólítása volt. Az 1919-es bécsi magyar emigráció a Horthy-adminisztráció 1926 őszén meghirdetett általános amnesztiarendelete után bomlott fel, amikor többen - köztük Kassák is - visszatértek Budapestre.

Kassák 1920 májusában indította újra a MÁ-t. [2. kép] Az első lapszámokban még a forradalmi expresszionista programot vitte tovább, de hosszú távú célja a nemzetközi avantgárd mozgalomba való integrálódás, a nemzeti kereteken és országhatárokon átívelő együttműködés létrehozása volt. Ez határozta meg a bécsi MA szellemiségét is, melynek programadó, magyarul és németül is olvasható szövegét Kassák a „világ összes művészéhez” címezte/ Utópisztikus elképzelései szerint az „új művészet” célja az, hogy a munkásosztály „kultúrájának forradalmasításával”, azaz gondolkodásának, világképének átformálásával a távoli jövő szocialista társadalmát organikus módon hozza majd létre.

Kassák politikai álláspontját a magyar baloldali értelmiségiek mint „naivan félreértett hyper-marxizmust" kritizálták.4 Korábbi aktivista szerkesztőtársai szerint Kassák elárulta a forradalmat azzal, hogy eltávolodott a közvetlen

2 Erről bővebben lásd: Kassák Lajos, Egy ember élete, II. kötet, Magvető, Budapest, 1983, 636- 673.

3 Kassák Lajos, An die Künstler aller Länder!, MA, 5/1-2., 1920, 2-4. A kiáltvány első változatát Kassák még 1919 júliusában Budapesten, a MA megszűnését követően fogalmazta meg. Kassák Lajos, A világ új művészeihez, gépirat és kézirat, 1919. július. KM-an. 13. Petőfi Irodalmi Múzeum-Kassák Múzeum, Budapest.

4 Balázs Béla, Befejezésül, Bécsi Magyar Újság, 1920. szeptember 14., 5. [Lukács György], Kassák Lajos, Új Március, 2/11., 1926, 675-678.

107