Borbás Andrea: Tükör és kancsó. Képeskönyv Szabó Magda születésének századik évfordulójára, a Petőfi Irodalmi Múzeum Annyi titkom maradt… című kiállítása alapján (Budapest, 2017)

Anyai ág

meg vadászruhában járatta, bár el se mondta volna nekem, azt bezzeg sosem emlegetem, hogy taníttatta, férjhez adta, csodálatos kelengyével engedte útnak, s öregkorára már úgy megszerette, hogy lélegzeni sem tudott volna nélküle.”

(Okút, 186.)

R1CKLNÉ BRUNNER MÁRIA JOZEFA

„A szépanyám, akit eredetileg Brunner Jozefának hívtak, negyvennyolc után Kutasira magyarosította a nevét. Tiltakozásul az önkényuralom ellen.” (Ne félj!, 300.)

„Brunner Mária Jozefa ismerte a pénz értékét, s tudta, hogy lehet megtartani. Második Anselmussal együtt gondos könyveléssel tartották számon, melyik napot milyen eredménnyel zártak, övék volt a város egyik gőzgépe, malmot béreltek, de szívesen költöttek kulturális célokra is, főleg színházra. Az esténkénti színházlátogatás majdhogynem nélkülözhetetlen öröm volt a napi munka végeztével. Később, mikor már nem is várták, megérkezett a fiú örökös is, ezt már nem keresztelték Anselmusnak. Az országot az ezredfordulóra való előkészület jóval a nagy nap eljövetele előtt megmámorosította, a gyerek neve Géza lett.” (Régimódi történet, 41.)

síró Dániel

„[...] a Sárrét másik büszkesége, a nőnevelés nagy tekintélyű megszervezője, Siró Dániel.” (Régimódi történet, 102.)

„Siró Dániel maga tanította mindkét unokáját, bölcs, vékony arcát ott látták az árvák az esti imánál, a korai ébredésnél [...].” (Régimódi történet, 103.)

„Siró Dániel beleadta egész pedagógusi képességét két árva unokája műveltsége tágításába, lelke formálásába, s mikor másfél évvel Emília lánya előtt magára hagyta a három tehetetlent, a halálos beteget és a két gyereket, a gyámoltalanok sorsát felesége, a túrkevei jegyző lánya, Bányay Rákhel kezébe tette le.” (Régimódi történet, 103.)

SÍRÓ EMILIA

„Siró Emília végigbetegeskedte a házasságát [...].” (Régimódi történet, 102.)

52