Borbás Andrea: Tükör és kancsó. Képeskönyv Szabó Magda születésének századik évfordulójára, a Petőfi Irodalmi Múzeum Annyi titkom maradt… című kiállítása alapján (Budapest, 2017)

Anyai ág

„Mindig olyannak képzeltem Jókai Szentirmay Rudolfját, amilyen Senior dédapám volt. A reformkor hősei lehettek ilyen komolyan, okosan szépek, mint az egykori mérnökkari szabadságharcos honvédtiszt [...]” (Régimódi történet, 86.) „Nagyapa ott lengett a szép sárga biedermeier bútorok között, pipázott, bólonga- tott, nevetett; nagyapa rendkívül élő volt, talán a pipái tették, hogy mindegyik pipájának állat- vagy emberfeje volt. És a könyvei! Szép, bordás, nemes francia könyvei, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, két kötet zseb-Moliére, s néhány bőrbe kötött magyar is: Bessenyei, egy példány Mondolat, és Himfy. Nagyapa csupa báj lehetett, humor, könnyedség, tíz évig ült bénán abban a karosszékben, amelyben ő a leckéit tanulta [...]” (Disznótor, 99-100.) 1FJ. MAJTHÉNY1 BÉLA „Világéletünkben pocsék rossz testvérek voltunk a bátyámmal, anyámnak, míg élt, sosem sikerült áthidalnia a köztünk lévő nagy kor- és mentalitásbeli különbséget. Mióta nem él, gyöngédek vagyunk egymáshoz, s vágyunk egy­más után, egymásban keressük anyánkat, egymás arcában, emlékképeiben, abban, amiben ő, s abban, amiben én anyánkhoz hasonlítunk.” (író és modell, Ne félj!, 58.) ifiabb JABLONCZAY KÁLMÁN (Lenke apja) „[...] második Jablonczay Kálmán, a földbirtokos, két verseskötet és A puszták világa című, Debrecenben megjelent novellagyűjtemény szerzője, Móricz Pál barátja, a Debreceni Csokonai Kör tagja [...]” (Koncentrikus körök, 113.) „Szabó Elek ismerte a kávéházlátogató, a Csokonai-körben dolgozó, a szer­kesztőségekben olyan gyakran felbukkanó Iunior munkásságát.” (Régimódi történet, 367.) „A versíró fiú megszállottja az alföldi tájnak, szánja a farkast a vadász, a vadászt a farkas miatt, s meglátja mindkettő mögött a közös ellenséget, az iszonyú erejű pusztai telet. És szerelmes is ez a fiatal költő, úgy szerelmes, ahogy valaki fehér bőrűnek vagy szőkének született, természetes hajlammal, állandóan.” (Régimódi történet, 84.) 42

Next

/
Thumbnails
Contents