Kaszap-Asztalos Emese: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai (Budapest, 2018)
„Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?”
o o c ■D ~5 X c o V.> oi iß Székely Bertalan másik, az MTA képzőművészeti gyűjteményében ma is megtekinthető Arany-portréja Simonyi 1867-es felvétele alapján, 1884-ben megfestett, kékes-türkiz háttér előtt, háromnegyed profilban ábrázolja Arany Jánost (52. kép). E képmásról máig él az a téves megállapítás (melyet az MTA korábbi katalógusa és az Arany-arcképek legutóbbi kutatása is átvett),77 hogy a portré Kovács Mihály alkotása. Az adat könnyedén öröklődhetett, hiszen Kovács Mihály első monográfusa, Bíró Béla 1930-as műtárgyjegyzékében említ egy 1869-es Arany János-mellképet,78mely adatot aztán - kellő forráskritika híján - több kiadvány is átvett. (Bíró Béla 1869-es datálása talányos, hiszen nincs sem forrás, sem műtárgy, mely igazolná, hogy a festő 1869-ben - az 1881-es művén kívül - egy másik képet is festett volna a költőről.) Műtárgyjegyzékének 209-es tétele egy olyan Arany János-mellkép, mely a Magyar Tudományos Akadémián található, és Fraknói Vilmos 1891-es ajándékozása folytán került oda - ez azonban valószínűleg egybevág a már korábban tárgyalt Kovács Mihály 1881-es portréjával. (Vö.47 kép.) Ugyancsak Arany halála után készült, azonban jelentős vizuális hatást gyakorolt az utókorra Barabás Miklós 1884-ben festett reprezentatív állóképe (53.kép). A beállítás a nemzeti költőt, és egyben a közéleti pozíciót betöltő személyt is mutatja. Az álló kompozícióban nagy hangsúlyt kapnak az enteriőr tárgyai, valamint érezhető a Barabás alkotásaira jellemző 57
