Kaszap-Asztalos Emese: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai (Budapest, 2018)

„Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?”

Kivételt képez ez alól az Arany-ikonográfia egyik rendhagyó darabja, egy 1870 körül készült mellszobor (36.kép), mely Schossel András nevéhez köthető. A Munkács melletti Frigyesfalván működő vasgyár és öntöde ekkoriban élte virágkorát, egyik legkiválóbb, világlátott, tanult mestere Schossel itt volt modellőr. Kompozíciói - mint e szobor is - kiemelkedőnek számítottak az ott készült munkák között.60 Arany János büsztje jelentősen eltér a megszokott ábrázolásmódoktól, hosszúkás arcéllel, dús szakállal mintázta meg portréját.

A tizenegy év alatt azonban jellemzően az 1880-ig rögzített különféle képek variánsai sokszorozódtak. Erre példa Simonyi fotójáról készült 1868-as rajz (35. kép),6' Barabás 1856-os (Axmann által metszett) grafikáját követő 1874-es képmás (37. kép), vagy Izsó maga által, 1862-es műve alapján faragott 1874- es márványszobra (38. kép), valamint a Vasárnapi Újság munkatársait bemutató 1879-es tablókép Arany-portréja (39.kép). A műfajok átjárhatóságának jól érzékelhető jele, hogy az elkészülő újabb metszetek olykor már a fotót veszik alapul, mint például az 1868-as vagy az 1879-es képmások.

36. Schossel András I Arany János mellszobra

37. Barabás Miklós - Ismeretlen metsző I Arany János

44