Kaszap-Asztalos Emese: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai (Budapest, 2018)

„Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?”

33. Simonyi Antal I Arany János

változásokat eszközöltek egy-egy beállításkor. A fényképek apró különbségei érzékeltethetik a fotózás által megkövetelt statikusságot, melyet Arany arckifejezése is pontosan lekísér. Az egyes felvételek közt olykor épp csak a fülére fésült hajtincs, vagy a kabát esésének kis változása mutat eltérést. Az öt portréfotón megfigyelhető homogenitásból a költő saját arckifejezésének tudatos megalkotására következtethetünk.

Arany János 1867-ben egybegyűjtve adta ki lírai és epikai műveit, e gesztusban felfedezhető egyfajta összegző szándék, melyet a kötetbe egyenként beragasztott eredeti fotó vizuálisan is hangsúlyoz.58 Ezt a lezárás-szerű, textuálisan és vizuálisan is megfigyelhető fellépést érzékelteti, hogy nemcsak irodalmi szempontból következik be az életműben egyfajta (időszakos) visszavonulás, hanem ezt követően - amint a korabeli sajtó is rögzítette - tizenegy évig nem készül Aranyról új ábrázolás sem:

Arany János arcképét legújabb művének, Toldi szerelmének [1879-es] megjelenése alkalmából a Képes Néplap e heti száma közli. E kép ugyanaz, melyet a Vasárnapi Újság számára 1868-ban egyik kitűnő művészünk készített. Daczára, hogy ennek már 11 éve, mégis ez mondható a koszorús költő legújabb arcképének, miután Arany János, ki legújabban szakállt növesztett, azóta sem vétette le magát.59

o

c

'O

c

o

2

c

<

>>

c

o

E

in

co

42