Kaszap-Asztalos Emese: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai (Budapest, 2018)
„Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?”
7. Barabás Miklós - Rohn Alajos Arany János, br. Eötvös József, Berecz Károly, Lauka Gusztáv szándékozta, az 1848-as Barabás-litográfiát használta fel, és hozta létre annak átrajzolt, metszett variációit (például 6. kép). 1855-ben a Hölgyfutár szerkesztőségi megrendelésére az újság arckép- album-mellékletéhez Barabás újabb ábrázolást készített Aranyról, melyet Rohn Alajos által litografált képről ismerünk (7/a-b.kép). A kép jelentős, hiszen Arany Pestre 1855-ben többek között éppen e portré megjelenése miatt utazott fel Nagykőrösről.20 Barabás 1856-ban - ezúttal modell nélkül - készített egy újabb ábrázolást, egy tusrajzot a költőről (8. kép). E két mű kontaminációja számos további sokszorosított grafika alapjául szolgált: 1856-ban a Napkelet mellékleteként megjelent Magyar írók arcképcsarnoka kőnyomatos tablójához (9. kép), valamint Josef Axmann acélmetszetéhez (lO.kép), mely 1856-ban Arany János első lírai fellépésekor, verseskötetének belső előzéklapján jelent meg. Az 1850-es évek első felének grafikáit érdemes az 1848-as ábrázolással összevetni. A politikai klíma átalakulása (a szabadságharc előtt és után), társadalomra gyakorolt hatása, a magyaros ruha divatja, illetve Arany ezzel szembeni, dokumentált ellenérzése - (vő. Félmagyarság; Cilinder; Az élclapok rajzolóihoz stb.) - nyomot hagyott az ábrázolásokon is. Míg az 1848-as Barabás-metszeten magyaros, zsinórgombos mentét visel, addig a későbbi, 1855-ös, 1856-os rajzokon polgári-művészi öltözékben látható.21 A nemzeti öltözködés a sajtó és a közbeszéd hullámzó intenzitású, de állandó témája volt, a megjelenés a hatalmi rendszer elleni kommunikációs eszköznek számított, határozott álláspontot közvetített.22 Nyomatékos Aranynak az a döntése, hogy 1856-os verseskötete megjelenésekor Axmann metszetén - ahogy levelében fogalmaz - „nyakkendő nélkül, cinikus öltözetben’’,23 tudatosan vállalja a korszakán viselését, valamint a kihajtott, fehér Petőfi-gallért, mintegy provokatív gesztusként. A csupasz nyak és kihajtott fehér gallér a magyar irodalomban Petőfi védjegye, melyhez 18 8. Barabás Miklós | Arany János portréja
