Rév István Árpád: Bábosok könyve. Rév István Árpád képeskönyve - Bábtár 4. (Budapest, 2018)

Bábművészeti képeskönyv - Bábtípusok és technikák

minden ujjra egy szereplő, és hiába lehetetlen elkülönített mozgásba hozni ezeket, Rév mégis minden karakternek saját kezet és lábat rajzol. A következő pár képben (25-26. ábra és 28-32. ábra) a zsákjátékok különböző kéztartását ábrázolja, a legegyszerűbbtől az egyre bonyolultabb verziókig. A közbeékelt 27. ábra a Rév-típusú mechani- zált botbáb-szerkezetek egy egyszerűbb variánsa, amelyben a belső zsinórzattal ellátott gapit helyett egy egyszerű botbáb-szerkezet van. Ezt követően a képek átvezetnek minket a fej problémájához (39-49. ábra). A különböző anyagból és különböző technikákkal készült fejtípusokat Rév az anyag adta lehetőség alapján osztja esztétikai kategóriákba: az öntött (papírmasé, gumi- vagy gipszfejű) bábok naturalisztikusak, a faragott (fa) fejek dekoratívak, az esztergált (fa) fejek stilizáltak, ezeknek később több tervét is bemutatja. Rév kitér a zsákbábok esetében a textilből készült, Rév Istvánné nevéhez köthető fejekre. Rév Istvánná ezt a típust több példányban el is készítette (a bábok a Nemzeti Bábszínjáték gyerekelőadásaiban szerepeltek). A súlyozott, belső támasztékokkal ellátott, harisnyát a nyak gyűszűje köré kötve tömik ki, a merev tömések kiugró részei, másrészről a szem és a száj üregeinek cérnabehúzásai alakítják ki az arcot, amit ezután hímzéssel, ragasztással és festéssel tesznek színessé.

A zsákbábfejek példái után a marionettek alfejezete következik (50-56. ábra). Rév ezt az alfejezetet a marionett működési mechanizmusának magyarázó ábráival kezdi a legegyszerűbb, felzsinórozott bábfigurától a bonyolultabb, ízeltebb marionettekig — a kézben tartott zsinórzattól a dupla keresztig. Hasonlóan a zsákbábok fejezetéhez itt is a mozgatás és a technikai megoldások részletezése következik. A marionettkeresztek két fő formáját és mozgatását, illetve a marionett bonyolultabb, belső zsinórozással elérhető trükklehetőségeit tárja fel.