Rév István Árpád: Bábosok könyve. Rév István Árpád képeskönyve - Bábtár 4. (Budapest, 2018)

Előszó

A színház üzemszerű működésének komplexitását láthatjuk a tagsági könyv névjegyzékén. 1941 és 1944 közt a társulat színészei voltak: Király (Lenhardt) Ferenc, Sashegyi József, Bató László, Kertész István, if). Simonits Aladárné Hujber Eleonóra, Körösztös István, Fehér Rózsa, Hammel (Bakos) Antal Ferencné Lubinszky Amália, Lossoncy Zoltánná Vághy Panni, Háder (Hevesi) Ferenc, Gera Zoltán, Faludi László és Horváth (Hárai) Ferenc. A színház ösztöndíjasa Bőd László volt. Két állandó zeneszerzőt, Sólyom Károlyt és Szűcs Mihályt, emellett több zenegépkezelőt (Wottreng Magda, Csórja Kató, Szathmáry Gitta), egy díszletmunkást (Marton Ferenc), titkárt (Maláczy Ádám), díszletfestőt (Kosa József), és pénztárosokat, portásokat, takarítókat, jegyszedőket is alkalmaztak.

A háború alatt is sikeresen működő színház a németek bevonulása után megszűnt, de 1945-ben még egyszer megnyitotta kapuit az eredeti helyszínen, a Podmaniczky utcai épületben, ám ekkor már csak néhány alkalommal játszottak — a nézőtér helyét hamarosan a Teleki Pál Diákotthon vette át. Rév István megpróbált új épületet szerezni,28 majd „átadni” színházát az újonnan alakuló bábszínházi élet képviselőinek, de erre a háború alatt is működő, a díszelőadásokra politikusokat is meghívó igazgatónak nem volt esélye. Az 1947-ben összehívott I. Magyar Bábjátékos Kongresszus célja a bábos szakma alulról jövő kezdeményezéseinek életben tartása és a régi mesterek pozíciójának megbeszélése, továbbá egy bábművészeti oktatóintézmény létrehozása lett volna, ezek a célok csak részben valósultak meg. Rév István színháza elvesztését követően évekig dolgozott azon, hogy az újonnan létrejövő bábszínházban

28 Tudományos filmszínház, Kamara Opera a Kamara varieté helyén. Film és Színház, 1944. április. 27.

14