Márai Sándor: Régi Kassa, álom (Budapest, 2013)

Márai Sándor és Kassa: Kirakni rajzod, régi Kassa, álom

vét - írás és élet talán itt fonódik össze legmélyebben. Mindig nyugatra menj. És ne feledd soha, hogy keletről jöttél - úgy tűnik, önbeteljesítő prófétai jóslat lett életében A kassai polgárok kezdő sora. A Garrenek műve az író urbi et orbi)a\ tiszteletadás a városnak, egyben a világnak szóló üzenet. Alfred de Musset írja a vers céljáról egy helyütt, hogy megörökíteni akar egy álmot. így válik Márai számára is Kassa a múlt őrzőjévé, emlékek tárházává, örökkévalóvá. Korábbi müvei egységbe ötvözése mementó marad, s a végakaratként megjelenő írói szándék örökkévalóvá teszi az egykor éteri Kassát és mítoszát osztályával, a polgársággal együtt. Az örök visszatérés jegyében emeli magához szülővárosát, de az értékvesztés prófétájává is válik e regényfolyamában: egy család és életforma eltűnését beszéli el, s mivel gondolkodásmódja és ábrázolásmódja folytonosan összeköti őket az élettel vagy annak hiányával, hiányos megvalósulásával, azt az érzetet kelti, hogy létében ér véget valami, visszavonhatatlanul, jóvátehetetlenül. Pascal egyik gondolata (Egy fa sohasem nyomorult) jelzi: bármilyen helyzetbe is kerülünk, kiszolgáltatott és nyomorult körülmények között csak az marad meg, ami érték számunkra, ahová a tartásunkat biztosító gyökereink nyúlnak. Ezért tartja az ember legnagyobb ellenségének a világpolgár Márai a gyökértelensé- get - ezt hirdeti élete és müve.

Káldor című elbeszélése (1931) egy városához hü, életében és művében elkötelezett író üzenete viszonyulásról, kötődésről,-41 -