E. Csorba Csilla: Halotti maszk, élőmaszk. Tanulmányok a kegyelet kultúrtörténetéből (Budapest, 2006)
Kovács Ida: ,Áthorpadni a nemlétbe" (Halotti maszkok)
bizonyára odaveszett a romok alatt. Óhatatlanul érintenünk kell a maszk, illetve a halotti maszk magyar képzőművészetre gyakorolt hatását. Az 1920-as, 1930-as években hazai művészek témát találnak a maszk ábrázolásában, illetve az arcok maszkként való megjelenítésében. Legtöbbjüket Ady inspirálja: Bokros Birman feketére patinázott lecsukott szemű Ady-szobrot mintáz. Csorba Géza ún. „óriás, háromaraszos" Ady maszk-szobrot állít, Beck Ö. Fülöp Ady-emléktáblát készít, Baksa Soós György pedig Beethoven halotti maszkját - nem pedig emblematikussá lett élőmaszkját - dolgozza fel. Az 1930-as években maszkok, élőmaszkok öntetésének hullámát látjuk, ülés Árpád festőművész gipsz-maszkokból szerkeszt kompozíciót, miközben magáról is készít arc-levonatot. Weöres Sándor húszévesen mintát vetet arcáról az ifjú Buza Barna szobrászművésszel, aki ugyanekkor szintén megörökítteti magát e módszenei. Vas Istvánról 1940-ben gipsz-arcmást készít felesége, Szántó Piroska. Az 1960-as évektől, feltehetően az amerikai pop art, s elsősorban George Segal hatására kezdi itthon is néhány művész az öntvény technikáját tudatosan alkalmazni a képzőművészetben, a valóságos tárgyak lenyomatát beemelve a művészet szférájába. Schaár Erzsébet, Melocco Miklós, Jovánovics György és Pauer Gyula más-más módon és indíttatással az arc, a test vagy akár tárgyak, idomok lenyomatát különféle módokon dolgozzák, illetve használják fel, külön világot teremtve számukra, olykor méreteikkel manipulálnak. Az Ady-maszk ismét megjelenik néhány művésznél: Swierkiewicz Róbert az 1970-es évek közepén fotósorozatban ad formát a halotti maszkkal és Ady verseivel kapcsolatos élményének. Melocco Miklós 1968-tól kezdődően több Ady- portrét is készít, míg rájön: számára Ady egyedül autentikus arca a halotti maszk. 1977-es pécsi szobrának, s az ugyanebben az évben a Petőfi Irodalmi Múzeumban felállított Ady-oltár főalakjának ezért ugyanazt az arcot adja: a halott Adyét. Melocco Miklós Ady-emlékművéhez és Ady-oltárához -ahogyan korábban Kondor Béláról készített maszk-arcszobrához - többszörösére nagyítja fel a halott arcát mutató maszkot. Az 1980-as évek óta artisztikusan átdolgozott arc-maszkok segítségével készít szobrokat Louise McCagg amerikar szobrásznő, aki az 1990-es évek eleje óta az élő és holt költők közötti kapcsolat érzékeltetését tűzte ki célul. A művész 1991 decemberében New Yorkban ismerkedett meg Petri Györggyel, Kukorelly Endrével és Garaczi Lászlóval. A három költő, - s hozzájuk csatlakozott a New Yorkban élő Baránszky Jób László költő, az esztéta Baránszky Jób László fia is -, a művész kérésére beleegyezett, hogy arcukról maszk készüljön. „Elkezdett érdekelni - emlékezik vissza a munka kezdeteire McCagg -, hogy miként lehet szavakat adni egy arcnak, hogyan lehet felfedni az író képmása és munkái közti viszonyt." A költők vállalták, hogy írásműben számolnak be arról az élményről, amelyet megéltek a maszk-vétel 15-20 percet igénybe vevő ideje alatt.
