Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
Katalógus
101 101. © 1. Petőfi lepréselt virág emlékei 1-5. 5. 1. 4 cm - 2. 5 cm - 3. 7 cm - 5. 4 cm 6. Porladozók 7. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára (Budapest) 8. Leltári száma nincs, a II. emeleti raktár vas- szekrényében őrzik. 9. Mindegyik virág külön be van csomagolva, és a papírokra rá van írva Petőfi saját kézírásával, hogy honnan és mikorról való. 1. „Az őrhegyről (Bánya és Misztótfalu között) 1847.” - levelek; 2. „Murányról július 4. 1847.” - egy kis piros rózsa levelekkel; 3. „Kazinczy Ferenc sírjáról július 11. 1847.” - ágacska levelekkel; 4. „Tordahasadék július 20. 1849.” - csak a gyűrött papír van meg; 5. „Költőről October 847.” - sárga virágok levelekkel. 10. A Petőfi Istvánnál megőrződött útidobozból (145. sz.) kerültek elő, amelyet Geiszt Gáspár csákói földbirtokos ajándékozott a Kisfaludy Társaságnak 13. „Végre eléri az ember az Őrhegyet, melly tulajdonképen csak halom; s ha ennek tetejére följut, akkor fönn van, és soká le nem megy róla, mert páratlan szépségű látvány nyílik meg előtte... kelet felé a völgy vége, mellyet félhold alakban kerítenek körül a roppant magasságú hegyek. Úti leve- lek Kerényi Frigyeshez• V. levél - „Kétszáz esztendővel utóbb, hogy itt jártam, / Híre sem volt többé az egykori zajnak. / Az elhagyott, az elpusztult Mu- rányvárban / Vadrózsa-bokrok közt halk szellők susogtak. / Letörtem egy rózsát s magammal hoztam őt.../ Talán a szép asszony szíve porábul nőtt...” Szécsi Mária — „Magyarország legszebb megyéinek egyike Gömör s ennek ismét legszebb vidéke Mu- rány. Gyönyörűségesen vadregényes táj. Szép, derűit nyári délután jártunk a nevezetes romokon, mellyek talán hazánk valamennyi várai között legközelebb álltak a felhőkhöz a minden felől szédítő meredekségű kőszikla-ormon. Köröskörűi a még magasabb hegyláncon sötét fenyvesek, alant a mélységes völgyben a kéklő köd alatt fehér juh- nyájak és tehéncsordák. A nyájak kolompoltak, a madarak daloltak és fütyöltek, távolabb a hámorok zúgtak... mindenütt zaj, életzaj, csak itt fönn a bércen, hol egykor kardok csörögtek és ágyúk dörögtek, csak itt volt csend, halálcsend ... kive- vén, hogy Tompa Mihály hortyogott.” Úti leve- lek Kerényi Frigyeshez■ IX. levél - „Te a nemzethálátlanság / Égbekiáltó némasága, / A nemzet-szégyen Káin-bélyege, / Oh Széphalom!” Széphalmon - „Ujhelytől fél órányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakása. Nevét megérdemli, mert festői szépségű táj. Különben pedig szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába. És még is jobb, ha nem mentek oda, mert nagyon erőslel- kűeknek kell lennetek, hogy azon sírhalomnál meg ne esküdjetek, miszerint a hazáért soha de soha egy lépést is tenni nem fogtok. Én voltam ott, láttam a pusztulás és feledés legszívszaggatóbb, leg- elkeserítőbb képét, és letérdeltem a sírra és már fölemeltem kezemet, hogy megesküdjem... ekkor szerencsémre vagy szerencsétlenségemre megfogott jó vagy rósz angyalom, és elvezetett onnan, minek- előtte kimondtam volna az esküt.” - Úti levelek Kerényi Frigyeshez■ XII. levél - „Nincsen a mezőkön semmi, / Még a kertben is keresni / Kell már a virágokat. // Kis Juliskám összeszedte / És bokrétává kötötte / A maradék szálakat. Az utósó virágok Felvidék, Kárpátalja, Erdély, 1847. 07. 10-10 vége 102. © 1. Szendrey Júlia jegygyűrűje 4. Sárgaréz, arany, üveg 5. 26 X 14,5 X 11,5 cm 6. Az üveg pereme sérült, az aranygyűrű ép, a réz oxidálódott 96
