Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)

Katalógus

tával nyomott kasmírgyapjúszövet. Háromszög ala- kú. Hosszanti oldala selyemszalaggal, kézzel szegett, két rövidebb oldalán csomózott rojt. 10. Szendrey Júlia barátnőjének, Drávetz Mag- dolnának ajándékozta. A Magyar Nemzeti Múze­um Drávetz Magdolna leszármazottjaitól vette. 12. Szendrey Júlia volt Drávetz Magdolna házas­sági tanúja 1844-ben. 13. „Egy könny most is pillámon áll... / Barna lyányka, ha itt volnál, / Letörlenéd-e azt / Egy se­lyemkendővel, / Édes mosolygásod / Selyemkendő­jével?” Borús, ködös őszi idő... 14. Három nemzedék ereklyetárgyai a Magyar Nemzeti Múzeumban (1823-1875). Katalógus. Szerk. Simon V. Péter. Bp. 1988. 90. 1. Prielle Kornélia pruszlikja 2. Elveszett 3. Fotó a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tárának anyagában (15214), a Petőfi Társaság gyűj­tése. Lásd a 124- sz. képet. 10. A Petőfi Társaság anyaga, Rozsnyai Kálmán adománya 11. 1911/81/72.; 1916/37/6.; 1926/46/6.; 1948/ 40/37. 12. „Prielle Kornélia zöld selyempruszlikja, me­lyet azon az estén viselt a debreceni színházban, amikor Petőfi - hirtelen fellobbanásában — felesé­gül kérte.” (1926) Prielle Kornéliát, aki később ko­rának ünnepelt színésznője lett, 1846-ban Petőfi Pestről már látásból ismerte. A pruszlikot a színész­nő halála után Rozsnyai Kálmán gyűjti ki a hagya­tékból, 1906 március 11-én a Petőfi Társaság fel­ajánlja a máramarosszigeti Prielle Kornélia gyűjte­ménynek, a tárgy azonban mégis Pesten marad. (A Petőfi Társaság zárt ünnepi és közgyűlési jegyzőkönyvei 1899-1948) — „Némi izgalommal öltözködtem az esti előadásra, arról gondolkozva, váljon tudnám-e szeretni Petőfit? váljon boldog lehetnék-e vele? Eh, tréfaság - gondoltam és ismét kerestem valamit, magam sem tudtam, mit, és addig nem végezhet­tem be az öltözködést, míg a Kuthy képéről a koszo­rút le nem vettem. [Tudniillik Petőfi korábban rosszalló megjegyzést tett Kuthy Lajosra.] Mond­tam már, hogy ’Lara hét fia’ francia darabot adtuk. A világért sem emlékezném tartalmára, de arra igen - az események miatt -, hogy fehér ruhában vol­tam, nagy fehér fátyollal fejemen. Mikor Petőfi meg­látott, azt mondta: - Na látja? készen is van a me­nyasszony. - És vőlegény — egészítettem ki —, csak a pap hiányzik. - Az rögtön lenne, csak mondaná ki az igent.” (Prielle Kornélia: Ismeretségem Petőfivel. Koszorú 1879. I.) 13. „Űzött a lemondás / A bú vadonába, / S hogy ennek határát / Keresém hiába; / Könnyelműség szárnyát / Vállaimra vettem, / És a csapodárság / Pillangója lettem.” Kit feledni vágytam... 14- Hatvány II. 22. /Prielle Kornélia Debrecen, 1846. 11 második fele 91. 1. Prielle Kornélia által Petőfinek készített óratartó 2. Elveszett 3. Fotó: Hatvány: Feleségek felesége / 124. 10. A Petőfi Társaság anyaga, Lukács László nyomdász hagyatékából 11. 1911/81/71.; 1916/37/5.; 1926/46/5.; 1948/40/37. 90

Next

/
Thumbnails
Contents