Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
Útmutató
a gyűjtés hozott ismételten napvilágra. Ezt a tárgycsoportot kellett a leginkább megrostálnunk. Komoly fejtörést okozott a ma már fel nem lelhető relikviák beépítése a katalógusba. Elveszett, eltűnt tárgyat akkor közlünk, ha érdemleges adatokat vagy fényképet, rajzot találunk róla. A csak visszaemlékezésekben szereplők esetében egyedileg mérlegeltük fontosságukat, érdekességüket, hitelességüket, a kisebb jelentőségűeket esetenként egy másik tárgynál említettük meg. A könnyebb tájékozódás érdekében grafikus jeleket használó hitelességi mutatót építettünk be a kötetbe. A hitelesség megállapításában az adatokon kívül elsősorban a szaklektorok: Békési Éva művészettörténész (Iparművészeti Múzeum, Otvö- sosztály) és Dózsa Katalin divattörténész (Magyar Nemzeti Múzeum, Textilgyűjtemény) véleményére támaszkodtunk, ők a tárgyak datálásában, leírásában, mesterhez, műhelyhez kötésében, elterjedésük, használati körük behatárolásában voltak nagy segítségünkre. A relikviák sorrendjét a Petőfi-életrajzhoz igazítottuk. Néhány egyértelmű esetet kivéve a kronológia fiktív, a legtöbb esetben csak valószínűsíteni tudjuk a tárgy használatának időpontját. Akkor töltöttük ki a dátum rovatot, ha a tárgy konkrét helyhez vagy időhöz köthető, a többieket a használat feltételezhető évéhez rendeztük. Katalógusunkban az egyes tárgyak leírásánál az alábbi adatokat vettük fel (természetesen az elveszett vagy a csak visszaemlékezésekből ismert tárgyak esetében néhányuk hiányzik): 1. Megnevezés 2. „Elveszett” - a tárgy egyszer már gyűjteménybe került, vagy fényképfelvétel készült róla, majd eltűnt. „Gyűjteménybe nem került” - a tárgyat csak visszaemlékezésekből ismerjük. 3. Az elveszett tárgy fotójának vagy rajzának lelőhelye 4. Anyag 5. Méret 6. Állapot 7. A tárgyat őrző intézmény, gyűjtemény, magánszemély neve 8. Leltári szám 9. Leírás 10. A gyűjteménybe kerülés adatai 11. Leltárak (lásd a rövidítés jegyzéket) 12. A tárgy története. (A gyűjtés körülményeinek részletes leírása, a hitelesítő nyilatkozat szövege, milyen kapcsolat fűzte az ajándékozót/eladót a Petőfi családhoz, milyen kapcsolatban volt Petőfi azzal, akihez a relikvia köthető, mi történt a tárgy- gyal a gyűjteménybe kerülése előtt és után, hol volt tartósan kiállítva, a tárgyhoz kapcsolódó irodalmi alkotások és visszaemlékezések szövege.) 13. A tárgyra vonatkozó vagy ahhoz kapcsolható Petőfi-idézetek. (Ezeket a kritikai kiadásból idézzük: Petőfi Összes Művei. I—VII. Bp. 1951— 1964.) 14. A tárgyra vonatkozó szakirodalom Dátum (Mikor használta, illetve használhatta Petőfi a tárgyat vagy mikor találkozott - először - azzal, akihez a relikvia köthető.) Végül szólnunk kell a hitelesítési mutató értelmezéséről. A relikviák tételszámai mellett található grafikus jelek a következőket jelölik: © A tárgy provenienciája egyedisége miatt hiteles. • A tárgy provenienciája jól dokumentált, eredete bizonyosnak látszik. (Közvetlen hozzátartozótól vagy személyes ismerőstől származik, írásos nyilatkozat rögzíti a tárgy eredetét, jól ismertek a gyűjtés körülményei.) 3 A tárgy provenienciája jól dokumentált, hosszú ideje szerepel a gyűjteményben, eredete nehezen megítélhető. (Több kézen ment át, az aján- dékozó/eladó csak hallomásból ismeri a tárgy történetét, az ajándékozó/eladó személyét nem tudjuk azonosítani, nem ismerjük kapcsolatát a Petőfi családdal.) 3 A tárgy provenienciája jól dokumentálható, eredete kétes. 0 A tárgy hitelesnek látszik, de provenienciája kétes. O A tárgy hitelesnek látszik, de bizonytalan eredetű. (Nincs adat a gyűjteménybe kerülésről.) A 34- sz. tárgy fotóját Molnár Erzsébet, a 125. számúét Gelencsér Ferenc, az 58., 89., 135., 142. és 195. számúét Kardos Judit készítette. Rövidítések Békés/ - Békés István: Petőfi nyomában. Bp. 1959. 1911/és (1911) - Kéry Gyula: A Petőfi-ház történe- te és katalógusa. (Petőfi-Könyvtár 26.) Bp. 1911. 1916/- A Petőfi Ház leltárkönyve. 1916. Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára 1926/ - A Petőfi Ház leltárkönyve. 1926. Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára 6
