Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
Katalógus
8. 3 7 7. 3 1. Petrovics István húsvágó tőkéje 4- Fa, vas 5. Magassága: 75 cm, átmérője: 75,5 cm; a tőke vastagsága: 20 cm 6. Erősen rongált 7. Kiskun Múzeum (Kiskunfélegyháza) 8. 55.3023.1. 9. A kerek, akácfából készült tőke peremét vasabroncs fogja össze. A három falábat vasszegek rögzítik a tőkéhez. 10. A szájhagyomány szerint Ágó Ferenc helybeli mészáros családja őrizte meg és adta a múzeumnak. 11. Szerepel a Mezősi Károly-féle Adattárban (92.9.1.), amelyet valószínűleg az ismert Petőfi-ku- tató állított össze feltehetőleg 1947-ben, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum készülő centenáriumi kiállításához anyagot gyűjtve, a vidéki múzeumoknak tárgyjegyzéket kellett készíteniük az 1848-as vonatkozású anyagokról. (Fazekas István nyugalmazott múzeumigazgató szíves szóbeli közlése alapján.) 12. Múltszázadi visszaemlékezések szerint Agó Ferenc Petrovicsék mindenese volt a félegyházi mészárszékben. (Pásztor Ferenc: Petőfi születési helye. Szegedi Híradó 1864- jan. 9.) 13. „Hej be nem így volt, nem így néhanapján! / Ez ünnep sokszor be vígan virradt rám / Apám, anyám és testvérem között! // Oh aki együtt látta e családot, / Nem mindennapi boldogságot látott! / Mi boldogok valánk, mert jók valánk.” Karácsonkor 14- Cséry Dezső: Ahol Petőfi vándorbotját, a világórát és Rózsa Sándor nyergét őrzik. Szabad Föld 1961. szept. 3. - Hatvány I. 68. /Pásztor Ferenc Kiskunfélegyháza, 1824- 10. 14- 1830. 11. 1. Petrovics István késfenő acélja 4. Réz, acél 5. Hossza: 26 cm; a nyél hossza: 10 cm; az acél szélessége: 2,5 cm 6. Az acél kopott. 7. Kiskun Múzeum (Kiskunfélegyháza) 8. 55.3022.1. 9. A késfenő réznyele két marhafejet formáz, két oldalán futó nyulak és egy agár domborművű képe látszik. A nyél végére karikát rögzítettek. 10. A tokot Ágó Ferenc ajándékozta a múzeumnak. 12. A múzeumi nyilvántartásban a tárgyhoz tartozik egy bőrtokmány és egy késfenő acél — a fenti darab párja —; feltehetőleg ezek is Petrovicsék mészárszékéből valók. A Mezősi Károly-féle Adattárban az 5. sorszám alatt szerepel. Lásd még a 7. sz. tárgyat. 13. „Hej édes szülőimék, / Gazdagodjam meg csak! / Akkor, hiszem istenem, / Nem panaszosodnak. // Minden teljesülni fog, / Amit csak kívánnak; / Megelőzöm vágyait / Ed’sapám s anyámnak. // Lesz csinos ház, amiben / Megvonúlnak szépen; / Pince lesz a ház alatt, / Jó bor a pincében. // Meg- hihatja éd’sapám / Minden jóbarátját; Borozás közt leiköket / A jókedvbe mártják.” Szülőimhez 14. Cséry Dezső: Ahol Petőfi vándorbotját, a világórát és Rózsa Sándor nyergét őrzik. Szabad Föld 1961. szept. 3. - Mezősi Károly: Petőfi családja a Kiskunságban^ Közelebb Petőfihez- Bp. 1972. Kiskunfélegyháza, 1824. 10. 14- 1830. 11. 9. 3 1. Petrovics István bárdja 4. Fa, acél, réz 5. Hossza: 40,5 cm; a nyél hossza: 15 cm, szélessége: 14-20,5 cm 6. Újszerű, valószínűleg restaurált 7. Kiskun Múzeum (Kiskunfélegyháza) 8. 55.3027.1. 9. A rézgyűrűvel vastag fanyélbe szorított bárd feje szabálytalan trapéz alakú. Csillagos faág és levelek rajza díszíti. Valószínűleg Wolf pengekészítő mester műhelyéből származik. 12. A Mezősi Károly-féle Adattárban a 4. sorszámon szerepel. 13. „Másfél hete, hogy őket elhagyám, / Kiknél valék, apám és jó anyám. / Apám kibékült; volt is 48
