Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)

Katalógus

10. A kiskőrösi evangélikus egyháztól Öcsára került az Ocsakörnyéki Evangélikus Missziói Egyház- község birtokába. Ök ajándékozták az Evangélikus Országos Múzeumnak.

12. Nem tudjuk, hogy mikor került a medence Kiskőrösről Ócsára, tény, hogy a Kemény Lajos- Gyimesy Károly Evangélikus templomok című 1944- es kiadványban (567) a kiskőrösi templom belsejét ábrázoló fotón már nem ez a medence látszik. Az Evangélikus Országos Múzeum őriz egy 1969-es levelet az ócsai Evangélikus Egyházi Hivataltól, ebben jelentik be a muzeális értékű tárgyat. A medence eredetileg sötét tónusú, márványosan színezett volt, 1950-ben festették át. (Fabiny Tibornak, a múzeum igazgatójának és munkatársainak szíves közlése alapján.)

13. „Te fényes, csiliáros teremben / Bárson pólyában születél, / Én szalmazsákon születém egy / Kis mécs borongó fényinél.” Gróf Teleky Sándorhoz

14- Tepliczky János: Kiskőrös mezőváros leírása. Bp. 1880.

Kiskőrös, 1823. 01. 01.

3.

1. Petőfi bölcsője

2. Gyűjteménybe nem került.

12. A kiskunfélegyházi Agó család tulajdonában volt Petőfi bölcsője és Petrovics István késfenő acélja. A bölcső elkallódott, a késfenő acélt a kiskunfélegyházi múzeum őrzi. — „Arra is emlékezem, hogy forradalomkor 1849-ben Petőfi Sándor itt volt Félegyházán [ez minden bizonnyal 1848 júniusában történhetett-a szerk.] és édesatyámat fölkereste az én jelenlétemben s kérdezte atyámtól, hogy ráismer-e? Edesatyám nem ismerte meg s ő mondotta erre ’En vagyok az öreg Petrovits mészárosnak a fia, akit maga vitt télen keresztelni Kiskőrösre, de most már Petőfinek hívnak.’ Ezen beszélgetésen én is jelen voltam. Azon bölcső, melyben Petőfi Sándort ringatták, később édesatyámé lett s a mi családunk használta el.” (Agó Ferenc nyilatkozata 1902. május

10.) — „Ozv. Agó Ferencnő az, kinek a nagy költő bölcsőjét emlékül adá az öreg Petrovics. Én a bölcső felől e nőnél tudakozódtam, de sajnos hogy miután ő a szép emléktől fénylő tölgyfa bölcsőben tizenegy gyermekét az életnek fölnövelé, átadta azt legöregebb leányának, s miután ezt is kiszolgálta volna: piacra került...” (Pásztor Ferenc: Petőfi Sándor születési helye. Szegedi Híradó 1864. jan. 9.)

13. „Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! /

Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. / Itt borúljon rám a szemfödél, itt / Domborodjék a sir is fölöttem.” A? alföld - „Mert ahol enyhe bölcsőm lágy ölén / Az anyatejnek mézét izlelém: / Vidám napod mosolyg ismét reám, / Hű gyermekedre, édes szép hazám!” Hazámban - „Legyen átok a földön, / Hol ama fa termett, / Amelyből énnekem / Bölcső ké- szítteték;” Átok és áldás

14- Hatvány I. 102. /Agó Ferenc - Hatvány I. 68. /Pásztor Ferenc Kiskőrös, 1823. 01. 01.

4.

1. A kiskőrösi Petőfi-Ház búbos kemencéjének másolata

2. Elveszett

3. Fotó: Kéry/65.; Békés/23.

7. Petőfi Emlékmúzeum (Kiskőrös)

10. A Petőfi Társaság anyaga

11. 1916/30/16.; 1926/37/22.

12. Az eredeti pontos mása állt 1911-ben a Bajza utcai Petőfi-Ház ún. kiskőrösi szobájában. Az 1920-as leltárkönyv szerint a kiskőrösi szülőházban is volt egy kemencemásolat.

13. „Megölte valaki magát, / Az hozta ezt a rút időt. / Fuj a szél, táncol a tányér / A borbélyműhelyek előtt. / Hol a boldogság mostanában? / Barátságos meleg szobában.” Téli világ

Kiskőrös, 1823. 01. 01. előtt

1. Petrovics Istvánék gyertyatartói

4. Ón

5. Magassága: 20 cm; alsó átmérője: 10,5 cm

6. Ép

46