Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
Katalógus
6. 1. Föld Petőfi szülőházának udvaráról 2. Gyűjteménybe nem került 12. A Petőfi család közös, ünnepélyes exhumálására és sírbatételére hozat földet a Petőfi Társaság a kiskőrösi szülőház udvaráról, a temetés során a földet a kiásott sírba hintették. (Az épületet 1880. október 17-én vették meg az írók és Művészek Társaságától.) „Hivatalos hitelességgel bizonyítjuk, hogy ezen dobozban levő föld (Petőfi Sándor’ szülőháza udvarából emeltetett ki. - Kiskörösön. 1908 október 22 — Revalopsil(?) vezető jegyző - Burján Pál biró - Hlavács János esküdt” ([Nyilatkozat)) 13. „Nem a palotáknak fényes gyertyaszála / Vagyok én, hanem a kunyhók mécsvilága. / Alant születtem én, szalmafödél alatt, / Sosem tagadom meg a származásomat, / Kis házikókra száll lelkem, mint a gólya, / S egyszerű nótákat kerepöl le róla.” Lehel vezér — „S anyánkat, ezt az édes jó anyát, / O Pistikém, szeresd, tiszteld, imádd! / Mi ő nekünk? azt el nem mondhatom, / Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom; / De megmutatná a nagy veszteség: / Ha elszólítná tőlünk őt az ég...” István öcsémhez 14. A Petőfi Társaság Petőfi Sándor relikviáival kapcsolatos iratai. PIM Kt. V-an V. 4559/354/8. - A Petőfi Társaság Évkönyve 1911. Szerk. Kéry Gyula. Bp. 1911. - Császár Elemér-Havas István: A Petőfi Társaság hatvanéve a magyar irodalom szolgálatában. Bp. [1936.] Kiskőrös, 1908. 10. 22. 7. 1. Petrovics István, Hruz Mária és Petőfi István koporsókulcsa 4- Papír, fa, réz, textil 5. Kulcs: 7,2 cm; tok: 10,7 X 6 X 2 cm 6. Ép, kopott 7. Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest) 8. R. 82.154. 9. Az egytollú kulcs vége lóhere alakó, gazdagon díszített. A tok fekete viaszosvászonnal borított, rugós rézkapoccsal rögzül. Belül, a felső lap borítása fűzöld selyem, felirata: ENTREPRISE DES POMPES FUNŐBRES BUDAPEST KÍGYÓ UTCZA 5 sz.”. Az alsó rész zöld bársonnyal bélelt, a kulcsnak mélyedést alakítottak ki. A tok aranyszínű felirata a fedőlapon: „Petrovics István és neje Hruz Mária és Petőfi István koporsókulcsa.” 10. A Petőfi Társaság anyaga, Kéry Gyula gyűjtése 8, 7 11. 1911/79/57.; 1916/40/30.; 1926/52/30. 12. 1908 október 24-én a kerepesi temetőben nagyszabású ünnepség keretében exhumálták az 1886-ban új sírhelyre temetett szülők hamvait és közös koporsóba helyezték Petőfi Istvánnak a csákói temetőből idehozatott csontjaival. „A koporsót Szent Mihály-lovára téve az Entreprise négy huszára a vállára vette és követte a társaságot, amely a huszonötödik táblában a költő fiának, Petőfi Zoltánnak sírját kereste föl. A koporsó, amelyet 1873-ban tettek le a földbe, csodás épségben maradt meg, föl- iratát egész jól lehetett olvasni és horpadáson kívül semmi baja sem volt. A hamvak is teljes épségben maradtak meg, a költő fiának dús hajzata egészen ép volt. Innen Szendrey Júlia sírjához mentek, amely a huszonhatodik táblában feküdt. Szendrey Júlia hamvai is épek voltak, haja sértetlen épségben maradt meg és mellén összekulcsolt kezeiben csont-feszületet tartott. Porait fiával, Petőfi Zoltánnal tették egy koporsóba.” (A Petőfi Társaság Évkönyve 1911) — A főváros adományozta díszsírhelyre 1911- ben, a Petőfi Társaság megbízásából Bory Jenő szobrász készít karmai közt lantot tartó turult ábrázoló síremléket, amelybe beépítik a Petőfi által szüleinek készíttetett márványlapot is. 14. A Petőfi Társaság évkönyve 1911. Szerk. Kéry Gyula. Bp. 1911. Budapest, 1908. 10. 248. 1. Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán koporsókulcsa 4- Papír, fa, réz, textil 5. Kulcs: 7,2 X 3 cm; tok: 10,7 X 6 X 2 cm 6. Ép, kopott 7. Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest) 8. R. 82.153. 9. Az egytollú kulcs vége lóhere alakú, gazdagon díszített. A tok fekete viaszosvászonnal borított, ru179
