Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)

Katalógus

108. 1. Szendrey Júlia esküvői ruhája 2. Elveszett 12. Hatvány adatai szerint a Magyar Nemzeti Múzeumba került. (Hatvány II. 158.) Lásd a 107. sz. tárgyat. - „Júlia fehér selyemruhát viselt, kebe­lén thearózsával, fején menyasszony-fátyollal és myr- túsz-koszorúval" (Lauka Gusztáv: Petőfi nősülése. Koszorú 1879. I.) - Petőfi jegyzőkönyvében, amely­be felesége is Írogatott háztartásával kapcsolatos dolgokat, Júlia megjegyzi, hogy 1848-as őszi erdődi utazásuk során otthon, tehát Pesten hagyta meny­asszonyi ruháját és koszorúját. (OSZK Kézirattára Fond VII/85.) 13. „Apád egyetlenegy / Orömsugára vagy, / El­jöttöd kebliben / Rideg, vad éjét hagy, / S haragja, búja, mint / Két rém, velünk lebeg; / Leány, hozzám jösz-e / — ’Ifjú, hozzád megyek!’” Hozzám jösz-el' 14- Hatvány II. 157. /Lauka Gusztáv Erdőd, 1847. 09. 08. 109. 1. Petőfi íróasztala 2. Elveszett 10. A Petőfi Társaság anyaga. 1896-ban kerül a kondorosi Monspart családhoz, majd özv. Mon- spart Józsefné recski földbirtokoshoz, tőle vásárolta meg a Petőfi Társaság. 11. 1916/49/95. 12. Az íróasztalt Petőfi Kohón használta, majd Teleki Sándor odaajándékozta a költőnek ezt a bú­tordarabot, aki később Petőfi István őrizetére bízta. Az ifjabb Petőfi Csákón volt tiszttartó, s miután meghalt, az érdekes darab Monspart Gyuláé lett, aki őt követte a tiszttartói poszton. (A Történelmi Lapok adatai a békéscsabai levelezőjük jelentése nyomán.) 13. „Régi példabeszéd: ’nehéz minden kezdet’, / De én csak most kezdem tapasztalni eztet; / Ami­dőn kezdeni kellene dalomat, / Tolinak rágásában gyakorlom magamat.” A táblabíró 14. [Sz.n.]: Petőfi íróasztala. 1848-49. Történel­mi Lapok [Kolozsvár] 1896. 5-6. sz. - A Petőfi Tár­saság Évkönyve 1917. Szerk. Pakots József. Bp. 1917. Kohó, 1847. 09. 08-10. 20. 110. o 1. Ágy a kohói kastélyból 4. Rózsafa 5. 215 X 122 X 134 cm 6. Ép 7. Petőfi Múzeum (Kohó) 8. A Petőfi Múzeum egész anyaga leltározatlan. 9. Az ágy oldallapjainak teteje ívelt, kétoldalt oszlopszerűen kiszélesedő. Az oszlopok dúsan fara­gotok, csavaros-indás díszítésűek. Az oldallap pe­reme elöl hullámos vonalú. Az oszlopok és az elő­lap intarziás, geometrikus berakású. 10. Az ágy a kastély ún. „Petőfi-szobájának” bú­torzatából származik. 12. A Teleki család a hagyomány szerint érintet­lenül hagyta a Petőfi-házaspár szobáját, ma azonban az azzal szomszédos szobában találhatóak a megma­radt tárgyak. (Sebők Mihály gondnok - aki az 1930- as évektől a család kocsisa volt — szíves szóbeli köz­lése alapján.) 13. „Elértem, amit ember érhet el: / Boldogság­gal csordultig e kebel! / Ölemben kedves ifjú fele­ség, / Milyenről lelkem annyit álmodék, / Midőn virágaid közt, képzelet, / Mint mámoros pillangó repkedett; / Ölemben egy oly asszony, akinek / Tün­dérek adják a testvér nevet, / Ölemben a legdrá­gább földi kincs... / Oly boldog vagyok, hogy remé­nyem sincs!” Elértem, amit ember érhet el... Kohó, 1847. 09. 08-10. 20. 102

Next

/
Thumbnails
Contents