Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)

Szabadon mozoghat, egyéb munkára nem használandó fel

be azonnali radikális fordulat. A magánszínházak például tovább működhetnek. Legsikeresebben Várkonyi Zoltán Művész Színháza. A koalíciós pártok (Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt) saját filmvállalatot alapítanak, ám - a Valahol Európában kivételével - az 1949-es államosításig, igazán jelentős játékfilm nem készül.

Fentiek alapján indokoltnak tűnik, hogy az újabb magyar film- és színháztörténeti krónikák már nem „a két világháború közötti” fejezetről beszélnek, hanem inkább az „1920 és 1949 közötti” korszakról.

* * *

A háborús évek politikai és szakmai változásait hűen tükrözik a korabeli személyes dokumentumok, pecséttel ellátott hivatalos - esetenként életmentő - igazolások.129 Egyik-másik a deportálástól, majd a „málenkij robottól” menthette meg tulajdonosát.

Az alábbi, időrendben közölt kis magyar igazolványtörténet - Harnlettel szólva - felmutatja a háborús évek „tulajdon alakját és lenyomatát”.

Gobbi Hilda (Johanna) és Balázs Samu (A reimsi érsek) George Bemard Shaw Szent Johanna című művében. Nemzeti Színház, 1945. Várkonyi László felvétele

79