Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)

Jegyzetek

51 Ellenzék, 1934. március 1.

52 Erről bővebben: Példátlan botrány a nagyváradi színpadon. Erdélyi Lapok, Nagyvárad, 1933. március 11. Továbbá: Nagy Béla: Epizódok a váradi színjátszás történetéből. Bihari Napló, 1999. március 27-28.

53 Esti Lap, Nagyvárad, 1934. március 25.

54 Ellenzék, 1934. november 11.

55 Ellenzék, 1934. október 11.

56 Szemerjai András: Mit tanul egy asszony a „magas-iskolában”? Színházi Elet, 1934/44.65.

57 Tudor Musatescu művét, melyet Stella Adorján fordított 1935. február 14-én mutatták be Kolozsváron.

58 Az új erdélyi színházról. „Színházunknak előbb nyugativá kell válnia, hogy erdélyi lehessen.” Balázs Samu, a nagyvárad-kolozsvári színtársulat tehetséges művésze mondotta ezeket az érdekes és aktuális sorokat. Brassói Lapok, 1935. február 21.

59 Sas György: i. m. uo.

60 Erdélyi Tudósító, 1935/2. (A darab súgópéldánya megtalálható a Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tárában.)

61 Kádár Imre: Búcsú a kisebbségi színháztól. Erdélyi Helikon, 1940. 667-679.

62 Kemény János: Az Énekes madár Erdélybe repült. Színházi Élet, 1936/9. 38-40.

63 A könyv az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Kézirattárában található.

64 Brassói Lapok, 1936. június 27.

65 „Forradalmár volt-e Hamlet vagy csak költői lélek?”. Brassói Lapok, 1936. július 15. - Lásd még: Kötő József: i. m. 16.

66 Az albán származású Alexander Moissi (1880-1935) Hamlet alakításáról Kosztolányi Dezső így ír: „Hamlet drámája az, hogy cselekednie kell, de nem tud. [...] Moissi végül egyetlen taglejtésbe sűríti az egész drámát. Az a jelenet az, melyben a dán királyfi megöli a mostohaapját. Már mindennél nyilvánvalóbban kiderült a bűnössége. [...] A színész indul, nagyon mohóan, nehogy útközben meggondolja magát, boldogan, hogy végre felelőtlenül cselekedhet, de előbb meglóbázza a tőrét, mint a vívóleckéknél szokás, majdnem diákosan és pajkosan. Ebben a mozdulatban több lélektani mélység van, mint sok könyvben.” Kosztolányi Dezső: Moissi, Nyugat, 1918. In: K. D.: Színházi esték. A kötet anyagát összegyűjtötte, a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta: Réz Pál. Budapet, Szépirodalmi Kiadó, 1978. II. 457.

67 Erdélyi Helikon, 1936. 562-564.

68 A kolozsvári évekhez: Darvay Nagy Adrienne: A mesebeli szentmadár. Képek a kolozsvári hivatásos magyar színjátszás 200 éves történetéből. Budapest-Kolozsvár, Héttorony Kiadó-Kolozsvári Állami Magyar Színház, 1992. 130. és Darvay Nagy Adrienne: Az Értől indult el. Dokumentiáda Balázs Samu pályakezdéséről. Világszövetség, 1993/4.27.

69 Balázs Samu levele Hlatky Endréhez, mellékletekkel; illetve Németh Antal válasza: OSZK Kézirattár, Fond 63/491.

70 Bános Tibor: i. m. 27.

71 Keleti Újság, 1936. október 29.

72 Magyar Bálint: A Nemzeti Színház története a két világháború között (1917-1944). Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1977. 334.

73 Sas György: i. m. uo.

74 Balogh Géza: Németh Antal színháza. Életút és pályakép történelmi keretben. Budapest, Nemzeti Színház, 2015. (Nemzeti Színház kiskönyvtára, 2) 32.

184