Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)
Csak az ő jelenetére emlékszem, pedig én voltam a főszereplő
fejezésre. Sartoriusa számító üzletember, de van benne bizonyos fokú bölcsesség, ugyanakkor önérdekétől független szeretet, amelyet leánya iránt érez.”239 A Both Béla rendezte előadásban a leányt, Blanche-ot Törőcsik Mari játssza: önzésből, hiúságból, női szépségből összegyúrva. Emlékezetes közös jeleneteiket nemcsak a televíziós közvetítés őrzi, de a Képzőművészeti Alap képeslapja is. Keleti Éva felvételének fantasztikus atmoszférája van: a cilinderes üzletember és fehér kesztyűjében belé karoló leánya olyan szuggesztivitást sugároznak, hogy szinte magunk előtt látjuk mozdulataikat. Amikor Törőcsik Mari elküldte valamelyik távoli rokonának a színpadi jelenetet ábrázoló képeslapot, az gratulált neki - új házasságához... Ezután újabb Shaw-siker következik; 1967. szeptember 23-án a Nemzeti Színház társulata a Katona József Színházban mutatja be az író Warrenné mestersége című színjátékát. Balázs Samu (Sir Crofts) ismét angol úriembert játszik, partnerei: Mezei Mária (Warrenné) és Béres Ilona (Vivie). Ungvári Tamás kritikája szerint „okosan komédiát játszik, pallérozottam nagy tapasztalattal. Balázs Samu az ostoba angolban professzor, ezúttal is nagy sikert aratott.”240 Édesapám valószínűleg több angol úriembert játszik ezekben az években, mintha a londoni Nemzeti Színház tagja lenne. Következő főszerepét az ír Sean O’Casey Bíborpor című komédiájában kapja - bemutató: 1966. december 16. Gazdag londoni gentleman düledező ír kastélyt vásárol. A vaskos humor keveredik itt a légies költészettel. Ungvári Tamás szerint telitalálat, hogy a főszerepet Balázs Samura osztotta a rendező: „Az ő harsány humora nagyon is helyénvaló itt: megjelenése, energikus lénye kitűnő kontrasztot szolgáltat izgága mondataihoz. S bírja erővel ezt a nehéz szerepet, s belelop egy kis fanyarságot is, egyéni, eltéveszthetetlen fűszerrel ízesíti alakítását.”241 Partnerei - Törőcsik Mari, Váradi Hédi, Avar István és Sinkó László - szintén felszabadultan komédiáznak. Az előadás végén összedől az egész kastély. Balázs Samu egy úthengert tol a falnak; a díszlettervező, Bakó József mesélte, hogy a színpadi deszkákra vastag, színes krétákkal rajzolta be neki a pontos útvonalat. Amikor negyven évvel később Párizsban, ottani nagykövetségünk diplomatájaként találkoztam Görgey Gábor kulturális miniszterrel: neki is ez a nézői emlék „ugrott be”; lelkesen emlékezett erre az „úthengeres” alakításra. Lukács Sándor Kossuth-díjas színművész ugyancsak szívesen idézi fel ezt a produkciót, noha csak statisztált benne: „A Nemzeti Színházban, még segédszínész koromban, én voltam a Bíborpor című előadásban megjelenő tehén hátsó fele. Szacsvay László játszotta az elejét. Szívesen vállaltuk e színészi feladatot, mert az állat a komikai csúcsponton lépett fel. Funkciója volt, ezért szerettük. Nem szólva arról, hogy a tehén hátsó felét, illetve az enyémet az általam becsült-szeretett nagy színészünk, Balázs Samu paskolta meg. Ez volt a megtiszteltetés!”242 158
