Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)
Boldognak mondhatják magukat, akik emlékeznek még e hang zengésére A rádió varázsa
Ódry Árpádot Németh Antal előbb a dramaturgi, 1936-tól a főrendezői székben követi. Németh elődjéhez hasonlóan az irodalmilag igényes darabok bemutatását szorgalmazza. Ugyanakkor hangsúlyozza az átdolgozás fontosságát; rövidít, a vizualitás hiányát magyarázó szövegekkel pótolja. Rádiószínészeket nevel, harsány szavalás helyett a természetes beszédet gyakoroltatja. Sok száz színésszel készít próbafelvételt, még színészi „hangkatasztert” is összeállít. A Színészeti lexikon, mely Németh Antal szerkesztésében 1930-ban jelent meg, így összegez: „lényeges különbségek vannak a háromdimenziós, színpadon adott, reális, emberi szem által látható és emberi fül által hallható színpadi játék és a csak hangokat érzékeltető rádiószínjátszás között. [...] A hangjáték [...] a mikrofonhoz idomított oly színdarabelőadást jelent, mely dialógusban és hanghatásokban kifejezi a helyet, az időt s a cselekményt. [...] A rendezés - az egész földön elterjedt budapesti példa nyomán - a mikrofon előtt mintegy tíz méter sugarú félkörben biztosítja a színészi akció szabadságát, pózait és helyzetváltoztatását. [...] A rádiószínész nem azonos a filmszínésszel, sem a »színpadi« színésszel.”224 Ódry után Németh Antal is megrendezi a rádióban Az ember tragédiáját, sőt, 1938-ban, egy újabb változatot hanglemezre is vesznek. (Ádám: Abonyi Géza, Éva: Tasnády Ilona, Lucifer: Uray Tivadar) Ebben édesapám az első udvaronc és az első koldus kis szerepét alakítja. A harminc darab hanglemezen kiadott felvételt a kritika fenntartással fogadja: „Madách inkább kőbe kívánkozó szavait ezúttal ebonitra vésték, s az így megörökített produkció közrebocsátásával próbálja népszerűsíteni a művet a mindig tettre kész lelemény. [...] A színpadi előadást pedig azért sem múlhatja felül, sőt nem is pótolhatja, mert pusztán csak akusztikai eszközök állanak rendelkezésre.”225 Balázs Samu hangját két jóval későbbi hanglemez is őrzi, immár nem az Odeon, hanem a Hungaroton kiadásban. A Rómeó és Júlia 1961-es rádiófelvételét 1979- ben adja ki a Hanglemezgyártó Vállalat; a borítón a két címszereplő, Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva fényképével. A rendező Várkonyi Zoltán, Lőrinc barát: Bessenyei Ferenc. A dajka: Dayka Margit, Capulet pedig Balázs Samu. A Minden egér szereti a sajtot népszerűvé vált lemezkiadása 1980-ban is egy korábbi, 1975-ös rádiófelvétel. A szerző, Urbán Gyula költő és báb rendező még lakásunkra is eljött, hogy édesapámmal szakmai megbeszélést tartsanak. A Balázs Samu alakította Albin papa halált megvető bátorsággal hatol be egy sajtkészítő műhelybe, hiszen „Alsó- és Felsőegérházi Albino Albin még nem hátrált meg soha”. Partnerei: Schubert Éva az egérfeleség és Váradi Hédi, a leányuk. Bűbájos párbeszédeik ma már a hazai gyermekirodalom klasszikusai. A Németh Antal idejében rendszeressé váló színházi közvetítések és hangjátékok 1945 után is folytatódnak, sőt egyre népszerűbbek. Az 1960-as években a 148