Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)

Be kell menni a dzsungelbe!

sosabb, olyasféleképpen, melyet Hruscsov elért a világbéke megóvása érdekében.

Egyébként úgy érzem, Samukám, hogy első közös találkozásunk: együttes sikerünk vagy elvérzésünk szét nem választható produkciója lesz. Bár én ebben az ügyben az elvérzést kizártnak tartom. A tül nagy dicsőségben sem reménykedem, mert erre igazi alkalmunk nem volt. No, de ha becsületesen komédiázunk, akkor mégis csak csináltunk valamit, ami nem egészen a sablonon épült.

Nagyon sok szeretettel ölel:

Szendrő Jóska

Színházi szokás szerint a premieren a kollégák egymás öltözőasztalára készített apró ajándékkal lepik meg egymást, melyhez kézzel írott kis névjegykártyát tűznek. Balázs Samunak ezúttal a rendező így mond köszönetét: „Utolsó hat fogam együttes elvesztésének csak halasztó stádiumában mégis azzal üdvözöllek ma, hogy: amíg élünk - beszélünk, s még így sem rosszabbul, mint sokan mások. Köszönöm egyébként a nívós, érdekes munkát. 1962. nov. 30. - Szendrő Jóska.”216

A lerombolt, fólrobbantott Nemzeti Színház, 1965

141