Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)
Be kell menni a dzsungelbe!
Be kell menni a dzsungelbe! SZÍNHÁZTÖRTÉNETI PILLANATOK (1957-1963) „Balázs Samu felépült betegségéből. Kisfiával, Ádámmal Siófokon, a Nemzeti Színház üdülőjében nyaral.” Ezzel a képaláírással jelenik meg rólunk egy fénykép a színházi hetilapban, 1957 nyarán. Édesapám a forradalom utáni csonka évadban még semmilyen előadásban nem vesz részt, sem a felújításokon, sem az új bemutatókon. Felépülése utáni első premierje az 1958. februári Peer Gynt Gellert Endre rendezésében. Ibsen drámájában Peert - Jávor Pál egykori szerepét - Ladányi Ferenc alakítja. Anyját, akárcsak az 194l-es előadáson, Gobbi Hilda. Solvejg szerepét a még főiskolai hallgató Törőcsik Mari játssza. Noha a Gomböntő titokzatos, jelképerejű alakja nem főszerep, Balázs Samu alakítása külön szerepelemzésre készteti a Film, Színház, Muzsika kritikusát: „Bonyolult feladat ennek a figurának a színrevitele. Nem léphetünk fel a színésszel szemben azzal a követelménnyel, hogy hús-vér alakot elevenítsen meg, mivel nem embert kell ábrázolnia, hanem fantomot, vágyaink és félelmeink megtestesítőjét. A jelképnek testet kell öntenie, mert ha nem, akkor a drámában még jelképnek sem jó. Balázs Samu Gomböntője fantom, de nem a hagyományos külsőséges eszközökkel - kaszával, csontváz-arccal - felszerelt halál. Hangja nem rémít földöntúli remegéssel. Ez nem is illenék ehhez a szerszámládás, öntőkanalas mesteremberhez. Hidegen; ésszerűen közli Peerrel a visszavonhatatlan döntést: »Kanalamba teszlek... Gomböntő vagyok, beolvasztalak...« Nem egyszerűen az életet veszi el - az kevés lenne -, hanem a selejtnek bizonyult ember egyéniségét is. Balázs Samu hanggal is, mimikával is érzékelteti, hogy nem a hatalom jogán mond ítéletet. Alakítása csaknem ironikus. Érvei vannak, sőt alkudozni is lehet vele. Ismerősünk nekünk ez a Gomböntő. Ott él Peer Gynt lelkében és a mi lelkűnkben is, mert számunkra sem közömbös, hogy volt-e részünk a világ arculatának formálásában, vagy pedig jellegtelen senkik voltunk, akik nem méltóak másra, csak a Gomb- öntő kanalára. Balázs Samu ebben a rövid szerepben olyan alakot teremtett, akinek mélyen elgondolkoztató mondanivalója még az előadás után is sokáig él bennünk.”207 Az ötvenes évek talán legjelentősebb hazai rendezőjének, Gellért Endrének a monográfusa, Molnár Gál Péter harminc oldalt szentel a Peer Gynt előadásának. 134
