Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)

Balázs Samu megörült

1956. október 23-án Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámájában Von Walter kancellárt játszotta.

Wellesz Ellafelvétele

próbálni színpadjainkon, mert a színházi főosztály nem „szentesíti” műsortervünket ?! Ki felelős azért, hogy az elmúlt esztendők folyamán művészeink zöme még saját költségén sem utazhatott, sem Keletre, sem Nyugatra élményért, anyagért, további erjesztő fejlődésünk érdekében?”

Az éles hangú levél címzettje Darvas József népművelési miniszter. Aláírói a színház vezető művészei - Major Tamás kivételével. A rangos névsor édesapámmal kezdődik: „Balázs Samu, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Bihari József, Gobbi Hilda, Gózon Gyula, Makláry Zoltán, Mészáros Ági, Olthy Magda, Rajczy Lajos, Somogyi Erzsi, Szörényi Éva, Tompa Sándor, Tőkés Anna, Ungvári László, Várkonyi Zoltán.”202

A levél hamarosan Farkas Mihályhoz kerül, aki 1955. január 31-én továbbküldi Rákosinak: „Ezt a levelet a Nemzeti Színház tagjainak egy csoportja írta... Mi erről a levélről nem hivatalosan értesültünk. Darvas elvtárs nem mutatta meg nekünk. Ügy látszik, maga akarta elintézni. A levél hangja és tartalma egészségtelen és erősen ellenzéki.

Azt hiszem, célszerű lenne, ha Major Tamást behívatnám, és beszélgetnék vele. Majort mi az utóbbi időben véleményem szerint nem jól kezeljük. Meg kell kísérelni őt közelebb hozni a párthoz, de egyidejűleg bírálni is kell őt. Meg kell változtatni a Nemzeti Színházban a légkört. Farkas.”203

129