Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)
Megérdemelted ezt az elismerést!
Görbe János, Pécsi Sándor, Somlay Artúr és Tolnay Klári kapja meg. Továbbá méltán neves alkotók: Ferencsik János karmester, Juhász Ferenc költő, Lajtha László zeneszerző és Szabó Pál író. A hivatalos indoklás szerint édesapám Szentgáli kanonok szerepéért (Különös házasság) és a Dalolva szép az élet című filmben Réz karnagy alakításáért érdemelte ki a díjat. Vagyis színházi alakításait nem említik. „Én tulajdonképpen filmszínész vagyok, de a rádiót is nagyon szeretem” - nyilatkozza ekkor félig tréfásan, félig komolyan, arra utalva, hogy a Major Tamás vezette Nemzeti Színháztól nem mindig kap számára igazán megfelelő feladatot.171 Filmes karrierjének ötvenes évekbeli alakulására még visszatérek. Most csak annyit: ezekben az években több színész népi káderek és szocialista hősök eljátszásáért kapja a kitüntetéseket. Tehetségük alapján egyébként megérdemelten. Gábor Miklóst, a Nemzeti Színház párttitkárát például 1953-ban Lenin-alakításért díjazzák. („Jól játszottam Lenint”- mondja később.) Balázs Samu viszont a sztálinista ideológia szerinti legellenszenvesebb figurákat eleveníti meg a filmvásznon: egy papot és egy „reakciós” karmestert. Mindkettőt olyan visszafogott méltósággal és meggyőző átéléssel, hogy alakításai mai szemmel is hitelesek. A kitüntetést nem tudja személyesen átvenni, mert éppen az urológiai klinikán fekszik Babies Antal professzornál, aki kutatási eredményeiért ugyanezen a napon részesül Kossuth-díjban. Sőt, a kitüntetett tudósok nevében éppen ő mond köszönőbeszédet a Parlamentben. A rendhagyó, sőt némileg groteszk szituációt a Kossuth-díjas beteg és Kossuth- díjas orvosa című írás így örökíti meg: „A Nemzeti Színház legújabb, Kossuth- díjjal kitüntetett művésze Balázs Samu a klinikán lábadozik. Csak néhány napja operálta meg Babies Antal, a szintén Kossuth-díjas orvos-tanár. Beteg és orvosa most együtt örülnek a nagy kitüntetésnek és a gyors gyógyulásnak. A betegségre már csak a környezet emlékeztet, mert a művész maga olyan friss és vidám, akár a kolozsvári hegyeket körülröpdöső, csípős tavaszi szél. Ott, az erdélyi hegyek lábánál, ahol a Szamos dübörög haragosan és lázadóan, ott kezdte a színészetet az ifjú Balázs Samu. Máig is sokat megőrzött ebből az ifjúságból és lelkesedésből, amellyel akkoriban belopta magát az erdélyiek szívébe. Még csak tegnap volt és mégis olyan régen, hogy az erdélyi színpadokon láttuk ifjú Adámnak Az ember tragédiájában (azóta milyen nagyszerű volt Lucifernek a Nemzeti Színházban!). Sok kitűnő alakítás után az utolsó nagy szereppel, a Hamlettel mondott búcsút Balázs Samu az erdélyi havasoknak. Aztán Budapesten látta őt a közönség mint Malvoliót a Vízkeresztben, mint kancellárt az Ármány és szerelemben s legutóbb az Elet hiájában mint 106
