Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)

De hol a kamra?

mértebb labdarúgó játékvezetője is. Ma is őrzöm azt a bírói sípot, melyet gyerekkoromban tőle kaptam. „Made in England” - a vasfüggöny másik oldaláról. Kamaszkoromban édesapám gyakran kivitt a Népstadionba a kettős rangadókra. Hol Sándor Csikartól, a híres jobbszélsőtől („Sándor szög”) kaptuk a tiszteletjegyeket, hol a művésztárstól, Salamon Bélától, a fanatikus MTK-drukkertől.

A színészgyerekek többsége a kulisszák világában nő fel. Engem - a siófoki nyaralásokat leszámítva - igyekeztek távol tartani a színháztól. Ez csak részlegesen sikerült, mivel a bölcsészkar után a színházrendezői szakot is elvégeztem. Igaz: végül újságíróként, majd diplomataként dolgoztam. Otthon alig esett szó a színházról.

Szüleim kevés közös színpadi jelenetének egyikét fényképfelvétel is őrzi: Schiller Stuart Máriájában játszottak együtt, érettségim évében. Ez az előadás azért is emlékezetes számomra, mert ilyenkor garantáltan szabad volt a kégli: azon az estén egyikük sem volt otthon.

Édesanyám élete alkonyán beköltözött a Gobbi Hilda által létrehozott Ódry Művészotthonba. Ismét Császár Angélát idézem: „Máriával idős korában kerültünk közelebb egymáshoz, amikor reumatológus barátnőm időről időre gondozásba vette szegekkel és vasakkal megerősített törékeny testét. Színpadon már nem tudott játszani, de olykor megjelent a rádióban, és olyankor rácsodálkoztak kifejező, szép beszédére és színes előadói képességére.”

Utolsó szerepként Kubinyi nagymamát játszotta 1985-ben a Redlezredes című filmben. Nemcsak a filmvásznon, hanem a magánéletben is szerető nagymama volt. Kedvenc verseinek, balladáinak előadásával túl a nyolcvanon is elbűvölte unokáit.

Balázs Samuval kialakult kapcsolatát az a levél is hitelesen megvilágítja, amelyet édesapám halálakor kapott barátnőjétől és pályatársától, Csernus Marianntól: „Drága Máriám! Tudom, most nagyon nehéz neked és még sokáig az lesz - a hiány... Egyet tudnod kell: te mindig mindenben hősiesen álltái a családod mellett, saját magadat a legteljesebben háttérbe szorítva. Ez volt emberségednek a legnagyobb bizonyítéka... Nagyon nagy szeretettel gondolok Rád: Mariann.”15'

97