Lenkei Júlia (szerk.): Animus Regis. Mátyás király a kortársak szemével (Budapest, 2008)

Szörényi László: A király lelke országokat nemesít és borít homályba

Egyszer lakó ma közben a királyi asztalnál tréfás beszéd járta éppen, és szót ejtettünk egy fejedelemről, akinek a felesége oly mértékben készen állott bárki kedvére tenni, hogy utcalánynak számított. Egy nem éppen bárdolatlan elméjű férfiú azonban védelmezni próbálta az asszony jó hírét azzal, hogy gyermekei a férjéhez hasonlítanak: „Ha ez az asszony házasságtörő lenne, ahogy ti gondoljátok, akkor a szeretőjéhez, nem pedig a férjéhez hasonló fiakat szülne.” Azt hitte ugyanis, hogy a fiák törvényességének legfőbb bizonyítéka, ha hasonlítanak szülejükre. Ekkor Mátyás király mosolyogva így szólt: „Te sem mondanád ezt még egyszer, ha átlapoztad volna a bölcsesség könyveit. Sőt azt állítanád, hogy gyermeknek apjához való hasonlatossága inkább házasságtörő, mint becsületes asszonyra biztosíték. Az asszonyok ugyanis, mikor szeretőjüket ölelik, szüntelenül férjükre gondolnak, mivel közben rettegnek, hogy férjük tetten éri őket. Innen van aztán, hogy ez a heves képzeleti játék a szülők képét vési a magzatokba. A legéles- elméjűbb bölcsek, a legkiválóbb orvosok és tömérdek példa bizonyítja, hogy a képzelet műveli mindezt.” Az asszony védelmezője elpirult, mi pedig kacagva és tele vidámsággal állítottuk, hogy ez így van, felismertük, hogy mint Avicenna tanúsítja, a lélekben megvan az erő megváltoztatni a dolgokat, a mágia tudománya pedig éppenséggel nem idegenkedik az efféléktől, sőt habozás nélkül igaznak vallja ezeket.

[ G . Marzio :

Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről}

/I

■fT

Ő9