Lenkei Júlia (szerk.): Animus Regis. Mátyás király a kortársak szemével (Budapest, 2008)
Szörényi László: A király lelke országokat nemesít és borít homályba
Sfi 4 A Jupiter, mivel kijelölt helye a fagy és a meleg vidékén, azaz a Saturnus és Mars között van, üdvös hőmérsékletével mindent ápol és gyarapít, az embereket fölmagasztalja, hatalmukat jóindulatúan kiterjeszti, szellemüket megnöveli és megvilágosítja, a férfiakat szerencséssé teszi. Minden dolgot fölmelegít és benedvesít, oltalmazza a jószágot, elküldi a tavaszi szeleket, lecsendesíti a tengereket, védi a hajósokat, mérsékli a mértéktelen esőzéseket, s visszahozza a dolgok teljes bőségét. A túlságos forróságtól izzó Mars szüli azokat a bajokat, amelyek a hosszan tartó aszályból erednek, ő okozza a háborúkat és belső lázongásokat, a tűzvészt, rablást, szolgaságot, a királyok haragját és bosszúvágyát, továbbá a lázadást, széthúzást, gyilkosságot, váratlan halált, a legizzóbb lázakat, a rablásokat, útonállásokat, az árvizeket és viharokat. Miatta nincsen víz és eső, miatta hull a jószág, nem terem gyümölcs, szárad ki a fű, és szaporodnak el a sáskák. A bolygók ura, a Nap kedvez a királyoknak és fejedelmeknek, gyarapítja a hatalmasok életét, örömét, bőségét, vagyonát, szerencséjét. A Nap és Hold között elhelyezkedő Venus maga is a Jupiter mérsékelt jellegét utánozza. A Nap közelsége miatt ugyanis fölmelegedik, s olyan nedves, mint a Hold. S mivel olyan erős saját fénye van, mellyel a földről magához vonzza a vízpárát, hatása a termékenységet növeli, ő juttat a halandó embereknek tisztségeket, megbecsülést, hivatalokat, örömet, szerencsés házasságot, nagy számú utódot, továbbá kincseket, minden téren sikert, nyájas természetet, baráti kapcsolatokat, fényes tekintélyt és hatalmat. Ezenkívül neki köszönhetjük a mérsékelt, esőt hozó szeleket, a kiváló egészséget, az üdítő és tiszta levegőt, a bőségesen áradó vizeket, az élőlények termékenységét, a veszélytelen hajózást, a gyümölcsök és egyéb dolgok bőségét. A Mercurius viszont természeténél fogva szeszélyes, mert a Nap közelsége miatt kiszá- rasztja a nedvességet, viszont a Hold közelsége miatt nedvesítő hatása is van. O adja a ravaszságot, kiváló tehetséget, önuralmat, ezekkel szemben pedig a rablást, csenést, tolvajlást, veszélyes hajózást, szárazbetegségeket, a naponta visszatérő lázakat, hányást, sorvadást, a jóstudományt, de ugyanakkor a törvények és erkölcsök igazságos voltát, a szeleket, mennydörgést, villámokat, a föld megnyílását, ezenkívül a földrengést és fénytüneményeket. S a Naphoz való közelsége miatt támadt rendkívüli szárazsága miatt arra törekszik, hogy vízhiányt s az állatok és növények közt pusztulást okozzon. Közöttük utolsó a szerfölött sok nedvességgel teljes Hold, amely a halandókhoz olykor jó-, olykor pedig rosszindulatú. Az óceánt magához vonzza és elengedi, hogy az úgy áramlik,
