Lenkei Júlia (szerk.): Animus Regis. Mátyás király a kortársak szemével (Budapest, 2008)
Szörényi László: A király lelke országokat nemesít és borít homályba
Mi, MutyUS, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. királya, kegyes üdvözletünket küldjük híveinknek, Selmec város körültekintő bírájának, esküdtjeinek, valamint többi polgárainak és népének, akik tudomást szereznek e levelünkről. Nagymértékben nemtetszésünkre szolgált, amidőn tudomásunkra jutott, hogy sokan vannak közöttetek, akiknek kizárólagos kenyérkereseti forrását a borkimérés jelenti, a bányászok pedig, akiknek a bányában kellene dolgozniok, igen gyakran elhanyagolják munkájukat, és ellepik a kocsmákat; emiatt azután azok a jövedelmeink, melyek a bányákból szoktak befolyni, alaposan megcsappannak, azok a bányatulajdonosok pedig, akik e bányákat üzemeltetik, igen súlyos károkat szenvednek, s ha orvoslatról nem gondoskodunk, lehetséges, hogy a jövőben csak súlyosbodnak veszteségeik. Hogy tehát ez akadályozó körülmények miatt el ne hanyagolódjék a bánya- művelés, hanem inkább mindenki készségesebben és szívesebben foglalkozzék e tevékenységgel — elhatároztuk, hogy rendelkezést bocsátunk ki, és e rendele- tünket jelen oklevelünkben ki is hirdetjük, miszerint a jövőben senki e városunkban lakozó emberek közül ne merészeljen bormérést, illetőleg nyilvános kocsmát tartani, csak abban az esetben, ha bányát is üzemeltet malmokkal és kohókkal, vagyis olvasztókkal egyetemben. Hogy pedig anyagi szükségből senki ne kényszerüljön visszalépni a bányaműveléstől, ezért lehetőséget adunk arra, hogy ahányan csak akarnak, alakítsanak egyletet bányák nyitására és művelésére, és közös jövedelemmel mérhessenek bort is. Azokat viszont, akik vonakodnak a bányaműveléstől, királyi rendelettel tiltjuk el a borméréstől meg a kocsmahaszontól; egyúttal teljhatalmat adunk időlegesen kinevezett bányaispánjainknak, és jelen oklevelünkkel a legszigorúbban meg is parancsoljuk nékik, hogy mindazoknak összes javait és jószágait, akik bányaüzemeltetés nélkül kizárólagosan bormérésből nyerik tinálatok a jövedelmüket, foglalják le felségünk részére, levelünk jogerejénél és hitelénél fogva. Kelt Regedén, 1481. március 29-én, Laetare vasárnap előtti csütörtökön, magyar- országi uralmunknak huszonegyedik és a csehországinak tizenkettedik évében. H5 [ Mátyás király levele Sei: mec varosana k]
