Lenkei Júlia (szerk.): Animus Regis. Mátyás király a kortársak szemével (Budapest, 2008)

Szörényi László: A király lelke országokat nemesít és borít homályba

S minthogy ez így van, legédesebb leányom, mi lehet a házasélet tisztaságánál gyönyörködtetőbb és édesebb, nem egykönnyen tudom belátni, ha valamennyire is a gyönyörtől függünk. Velem együtt te is tanú lehetsz erre, aki az én nagy örömömre sem békében, sem háborúban nem távozol el királyi férjed oldala mellől. Kiegészíti ezt, amit mondottunk, maga a szépség, amely a dolgok értékét a leggyakrabban szokta növelni, hiszen a szép természeténél fogva kedves és kívánatos is. Sőt joggal vélekedhetsz úgy, hogy nem lehet része az erényben oly dolognak, amelyben nincs bizonyos tisztesség. S mi lehet vajon szebb egy férfi és egy nő illő és egyetértő házasságánál? Mert ez azok közül a dolgok közül való, amelyekben az egyik vagy másik fél nélkül nem lehet összhangra jutni, s ugyanakkor a természet alkotása is; gondolj csak a férj és feleség, az apa és fiú között levő, vagy több más ilyenféle kapcsolatra.

Hiszen a férj a felesége nélkül béna, az asszony a férje nélkül özvegy.

S ha ez így van, valóban nem lehet szebb és elragadóbb élmény, mint látni, hogy két, a házasság kötelékével összekötött ember méltóságában, erkölcsében, sorsában összetartozik, s bennük a méltóságérzésnek ez a hasonlatossága annyi szépség és báj forrásává válik, hogy nem lehet ennél a világon gyönyörködtetőbb látvány.

Viszont milyen szépséget rejthet önmagában a szüzesség, a mérhetetlen keserűség, szomorúság és ridegség mellett? Mivel úgy véli, hogy számára minden gyönyörűség tiltott dolog, élete szakadatlan keserűség, nem merészel a nyilvánosság előtt mutatkozni, s méltósága miatt nem ápolja haját, nem öltözködik gondosan, nem látogatja a látványosságokat, s mindenekfölött, féltve magát és jó hírét, nem mer férfitársaságban mutatkozni, nehogy valami olyasmit legyen kénytelen látni vagy hallani, ami lelkét túlságosan fölzaklatná. S hozzá még, aki gyenge és tökéletlen, nemigen hoz létre a maga számára semmi szépet. S mi egyébhez lehetne hasonlítani egy férj nélküli asszony látványát, mint a szőlővenyigéhez, amelyet sem nád-, sem szalmakötés nem erősít? S mint ahogy a Napot és a Holdat látjuk az ég elsőrangú fényeinek, s ha közülük egyik is hiányoznék, nem maradhatna fönn a világ, mert a Hold Phoibosztól kapja fényét, ugyanúgy a férj vagy feleség nélküli halandók között sem láthatunk példát a tisztességre és szépségre.

[ A. B o N FINI • Beszélgetés a szüzességről és a házasélet tisztaságáról}