Lenkei Júlia (szerk.): Animus Regis. Mátyás király a kortársak szemével (Budapest, 2008)
Szörényi László: A király lelke országokat nemesít és borít homályba
a magam, mind testvéreim vére hullatásával tettem — rendkívül csekély és hitvány ellenszolgáltatásban részesültem az Apostoli Szék részéről! Nagyon kérem, ne vegye zokon szentséged, amiért ily pőrén s őszintén föltárom gondolataimat. De tettem én olyan szolgálatokat az Apostoli Széknek, és viselkedtem oly engedelmesen az Apostoli Székkel szemben, és ennek okáért sok fáradozásaim közepette izzadtam én annyit a kereszténység védelmében, hogy kiérdemelhessem a meghallgattatást azon kéréseim számára, melyekkel az Apostoli Székhez fordulok, mint ahogyan elődei idejében mindig meghallgatták kéréseimet, ha nem is olyan mértékben, amint az ügy fontossága megkívánta volna, mindenesetre azonban úgy, amennyire kéréseimet az Apostoli Szék egyáltalán meghallgathatta. És nemcsak engem, ki annyi fáradsággal és engedelmességgel adóztam már a Szentszéknek, hanem elődeimet is mindig meghallgatták szentséged elődei, holott azok alig vagy éppenséggel semmi szolgálatot sem tettek az Apostoli Széknek. Én viszont akárhány megbízottamat, követemet vagy levelemet menesztettem szentségedhez, még ezzel a nagy szolgálattétellel sem váltam eleddig arra érdemessé, hogy kérésemet szentséged meghallgassa — kivéve azt az egyet, hogy szentséged engedélyezte országunk számára a jubileumi búcsút. Hogy abból is mekkora volt a hasznom, jobb, ha követétől tudakolja meg szentséged, mert annyit jövedelmezett az nekem, hogy jövedelméből még a törökök elleni hadsereget sem lehetett kiállítani, de tisztességgel még tíz fegyveres egy esztendei eltartása sem futja belőle. De már csak azért sem tartom azt oly sokra, mivel nem csupán nekem engedélyezte szentséged a jubileumot, ki a hit védelmében annyi sok szűnni nem akaró fáradságot és veszedelmet állok ki az Apostoli Szék iránt való szolgálatkészségem és engedelmességem következményeképp, hanem ellenségemnek, az Apostoli Szék semmibevevő- jének is, aki tíz év óta megátalkodott lélekkel viseli el a pápai büntetéseket, és sok sérelemmel illetett nem csupán engem, hanem az Apostoli Széket meg az egyetemes kereszténységet is — amiért is én ezt olybá veszem, mintha szentséged saját kezével nyújtott volna ellenségemnek fegyvert és támogatást az én s a keresztény világ üldözésére. Mert tudhatja azt szentséged, hogy ami haszna őneki ebből származott, azt sem a török elleni védekezésre, sem más hasznos célra nem fordította, hanem énellenem, országom ellen és a kereszténység rombolására. [Mátyás király levele IV Sixtus pápához] >°3
