Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1912-1916 Értékelni nem tudás - sok asszony felborítja élete rendjét, hogy épebben őrizze meg lakása rendjét.21 (...) Mese az elbukott tündérről. A tündér (afféle '/2 tündér, mint jó magam) megválthatná a királyfit, aki medve, ha nem mond soha lokáltónusos igazságot, nem adja el soha a nehezet a köny- nyűért, nem gondol soha külön semmire (anélkül, hogy mindenre gondolna), nem kételkedik soha önmaga tündérségében, a medve királyfiságában és az őt elküldött üzenetben, s ha soha sem tesz semmit magáért. Éhenhalna, de a madarak kérik, egye meg az almát, és így mindent valamiért tesz. Bűnbe esik, egyik büntetése, hogy ezentúl minden medvében meglátja a királyfit, ezáltal mindeniket meg kell váltania, magát váltja meg. Váradi Irma22 kicsi korában félt az állatkertben - mindentől félt, minek nem az ember a központja. 0 is, mint én, amikor kicsi volt, tündérnek érezte magát, tán mert érezte, hogy nem fedi az emberi mivoltát az a fogalom, melyet szűkkeblűén embernek szokás nevezni. [V 3670/43/7] Mindenekelőtt meg kell keresnem kérdéseimet, hogy választ találhassak számukra. Abból indulok ki, hogy a csoda az én és a minden közötti áttörés, minden életnek és talán minden halálnak lényege. A csoda két alapformája a szerelem és a művészet - ezek minden életmegnyilvánulás alapformái is. Ebből a gondolatból, nézőpontból kiindulva, hogy csoportosulnak mindazok a megérzések, és tudom, tudománytalan megtudások, melyek életemben bennem kifejlődtek, és főleg kérdéseket intéztek hozzám, ezeknek a jegyzeteknek tárgya. Régi vágyam volt a „szerelem meséskönyvét” megírni, elvezetett a „csoda meséskönyvéig”, mivel a szerelem csak egy útja a csoda megvalósulásának. (...) A ritmus, az ismétlés, a párhuzamosság a kiegyensúlyozottság miért szépek? Mi a szépség? Talán a mindenségnek sikerült szimbóluma? Az újjászületés, ha van lélekvándorlás, megtartja-e az „egyéniség” formáját, vagy szerteszületnek az alkotóelemeink? Animizmus és újjászületés. „Ding an Sich” és „magáért való” vajon azonosak-e? A mindenség csak öncélú lehet. A játék problémája, a játék a művészetben, a játék[ban] a „Wille zum sich behaupten”23-hez való viszonyában? Miért érünk mindig az egységhez, ha kutatjuk minden dolgok eredetét; az 21 Érdekes ez a megjegyzés, különösen tudva azt, hogy a mikrokörnyezet részletekbe menő ábrázolása nagy jelentőséggel bír Lesznai Kezdetben volt a kert című regényében különösen a női szereplők esetében, pl: „Ez a kifli alakú kis dívány mama szobájában lánykorának szigorú kényszerét hirdeti: ne engedd el magad, ne heverj a kanapén, ülj egyenesen. Sereg elhalt rokon fényképe a falon. Egytől egyig rendes emberek, türelmes asszonyok lehettek, az ötszobás, megbolygathatatlan rendű polgári lakásokban.” - Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert. Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1966 I. kötet 542. old. 22 Pórné Váradi Irma (1887-1977) könyvtáros. 1910-ben és 1911-ben két novellájával és egy színművével szerepelt a Nyugatban. 1914-től Szabó Ervin mellett kezdte meg könyvtárosi pályafutását. 1919-es szerepvállalása miatt Kőhalmi Béla és Pikier Blanka könyvtárosokkal és dr. Braun Róbert aligazgatóval együtt hivatalvesztésre ítélték. 23 A helytállás akarása, önmegjelenítés akarása 86
