Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
,A napló kavicsok, melyek a partra vetődnek” - Lesznai Anna naplóinak formai sajátosságairól (Török Petra)
A szövegtest jellegzetességeiről szólva néhány formai sajátosságra kell rámutatnunk. A jegyzetek különböző formátumú, néha sima (pl. 43/7;), vonalas (pl. 43/6; 43/2) vagy éppen kockás (43/1.), puha (pl. 43/7; 43/11) vagy kemény fedelű (pl. 43/2; 43/10; 43/12) füzetekbe, és szintén vonalas (pl. 43/10; 43/17/1) vagy sima (pl. 43/10; 43/16/2; 43/18) különálló lapokra íródtak. Lesznai két-, sőt többlaki - Bécs, Budapest, Körtvélyes - életformája nyilvánvalóan nem kedvezett egy rendszeres és tárgyakban is rendezett életvitelnek, és ez alapvetően meghatározta naplóírási szokásait is. Gyakran előfordult, hogy a már elkezdett naplófüzete nem volt a keze ügyében. Ekkor egyszerű papírlapokat használt a naplóba szánt gondolatok rögzítésére, majd hazatérte után (akár több hónap elteltével) folytatta a naplófüzet írását, ekkor a papírcsomóra egyszerűen ráírta „ad napló” (pl. 43/10/2). Más alkalmakkor, ha szüksége volt jegyzeteire, egyszerűen kitépte a számára akkor éppen fontos oldalakat a füzetéből, amelyek közül néhány iratcsomó is fennmaradt, (pl. 43/10-es tételszám alatt beleltározott 9-21. számozott oldalt tartalmazó gémkapcsos vonalas irka fedlap nélkül, ami grafittal íródott, és amely hiányos, illetve egy ezzel együtt leltárba került 8 lapból álló, vonalas füzetből kitépett iratcsomó, amelynek számozása: 22-34 oldal). Lesznai így kívánt volna eljárni Honfi János A mese világa című könyve kapcsán írott jegyzeteivel is, ám a papír és a fűzés erősebbnek bizonyult, így ez a naplókötet ebben a sérült, félig kitépett állapotban maradt. Egy füzet esetében az is előfordul, hogy két különböző időpontban megkezdett feljegyzéssort a füzetben két irányból - elölről, majd megfordítva a füzetet, hátulról - vezetett (43/9). A töredékesség érdekes példája, mikor a mondat a sor közepén szakad meg, olyanformán, mintha Lesznai éppen csak egy percre állt volna fel az asztaltól füzete mellől (ám sohasem tért vissza a félbemaradt sorhoz) (pl. 43/16/2). A különálló lapokra írott feljegyzések az 1919-es emigrációját követően válnak gyakorivá, mikor Lesznai ingázott a felvidéki Körtvélyes és Bécs között. Ez a későbbiekben, a harmincas években, budapesti visszatelepedését követően is előfordult. Ennek érdekes példája egy „sza- badságos-napló” 1936-ból, mikor a szöveg csak körtvélyesi vonatkozású bejegyzéseket tartalmaz, és egyértelműen a nyári időszakban 1936. május 20. és július 20. között íródott. Lesznai a hiányzó, Budapesten felejtett napló helyett - egy sima lapos füzetből kitépett 23 oldalnyi papírra írta le jegyzeteit (43/16/2). Később sem ragaszkodott túlságosan a füzetformához, és bármire tudott naplófeljegyzéseket írni, pl. 1943 augusztusában brewsteri nyaralása során, mikor is a levélpapírra írott feljegyzések hátuljára írta rá: „Napló”. Ennek a - nem füzetekbe, hanem önálló lapokra írott - naplótípusnak egyik legmegrázóbb dokumentuma az a feljegyzés - mintegy nyolc lapnyi búcsúlevél -, amelyet Lesznai 1938. novemberében tollal és ceruzával, spirálfüzetből kitépett papírokon írt Amerikába hajózván, a körtvélyesi búcsúzást és rövid párizsi tartózkodást követően (43/17/2). Ennél is megrendítőbb az feljegyzés, amely az „Isten kegyelmezzen!” felkiáltással kezdődik, és amelyet ha halálhírét követően vetett papírra 1945 augusztusában. A Lesznai-naplók sajtó alá rendezése során a legtöbb bizonytalanságot és nehézséget éppen az igen ritkán jegyzett dátumok, míg a legtöbb füzet esetében a datálás teljes hiánya jelentette. Előfordulnak egyrészt azonos időszakból származó, de más-más füzet, iratcsomó részét képező feljegyzések, illetve olyanok is, amelyekben elvétve előfordulnak ugyan dátumok, ám a feljegyzések hosszú időszakot, esetleg több évet fognak át. Ezeknek a dokumentumoknak időrendi rendezését a szövegek tartalma, azok egymásra épülése, a hivatkozott korábbi beszélgetések, társasági alkalmak és események időpontjának ismerete és az egyes szereplőkhöz köthető munkák, találkozások más forrásokból ismert datálása tette lehetővé. A PIM-ben fellelhető első naplófüzet 1912 nyarán íródott, míg az utolsó napló62
