Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
Lesznainak a balzaci példára hivatkozó levele érdekes adalékokat szolgáltat a regénybeli család modelljéül szolgáló Moscovitzok körülményeire és életformájára: „Közben olvastam itt-ott mást is - főleg néhány Balzac-regényt, amelyet minden túlzás, sokszor nekem unalmas technikai leírások és lehetetlen esemény ellenére rettenetesen élveztem. Körtvélyesen volt egy ősrégi, Móric nagyapai teljes Balzacunk, remek régi kis metszetekkel, de nagyon rossz nyomtatással.191 Akkor még kíméltem ifjú szemeimet (saját produkcióra és más miegyébre), és míg Flaubert-t, Stendhalt olvastam - Balzacba csak be-bekóstoltam. Most, mikor már rosszul látok és fáradt a szemem: kell rossz paper-back kiadásokban pótolni a mulasztást. - Ez az ember akármilyen lehetetlen dolgot ír le, akármilyen tökéletesen szabadjára engedi néha monstruózus képzeletét: mindig olyan hogy élő világot teremt, s hinni kell neki: Ezt is élvezem.”192 Lesznai regénye lapjain, e hatalmas, a társadalom szinte minden osztályára és körére kiterjedő tablóban Balzachoz hasonlóan rengeteg szereplőt mozgat. Ez igen nagy kihívást jelentett számára, hiszen a regényben nem maradhattak elvarratlan szálak - befejezetlen vagy félbemaradt leírások a szereplők sorsáról: „Soká nem írtam, édes Lacim, mer már úgy unom könyvem befejezését, hogy búskomor lettem tőle. Még vagy 4 fejezet hiányzik - aztán rövidíteni kell, ami lehetetlen, mert az egész részletfestésre van alapítva. Olyan, mint a régi képeim, millió egyformán fontos alak - mind boldoggá kell tenni vagy agyonverni -, de valamit muszáj velük csinálni. És mint Arany mondja valamelyik Toldijában: amit ifjan kezdtem - azt álmosan és vénen nehéz folytatni. Nem mondja egész így - de ez a magva. (....) Ha újra szülétek - ami valószínű és remélhető, mert se szentek, se az elkárhozottak közé nem illek bele - csak verset írok majd - vagy egy tíz kötetes regényt, mint Marcel barátom193 - és magam adom ki, hogy ne vágják le fülét-farkát.”194 Lesznai egy Hatvány Lajoshoz írott levelében arra panaszkodik, hogy regénye nem érdekli a kiadókat, főképpen terjedelme („hosszúság dolgában Háború és béke kiskutya, valóban öleb - művemhez képest”)195, „itt érdeklődést nem keltő világot leíró témája”196 és túlzott európaisága miatt, ami akkor az Egyesült Államokban nem volt „üzlet”.197 A regény lehetséges megjelenése először 1959-ben került szóba, mikor Lesznai arról értesítette Hatvanyékat198, hogy egy baden-badeni német kiadó vállalkozott a regény megjelentetésére.199 Lesznainak 1956 karácsonyáig le kellett volna adnia a kéziratot, mely a tervek szerint így 1957-ben jelent 191 Zemplén vármegye monográfiája Alsókörtvélyesról szólva említésre méltónak tartotta a Moscovitz család 7000 kötetes könyvtárát. In: Magyarország monográfiája. Zemplén vármegye. Bp., 1905. 18. old. 192 Lesznai Anna Hatvány Lajosnénak. MTA Ms 5370 / 304 (1966. április 1.) 193 Utalás Marcel Proustra. Közölve: HLL L. 287. levélhez fűzött jegyzeteket. 464. old. 194 Lesznai Anna Hatvány Lajosnak. MTA Ms 5368/65 (1957. október) Közölve: HLL 252-253. old. 195 Lesznai Anna Hatvány Lajosnak. MTA Ms 5368/74. (1960. december 28.) Közölve: HLL 259-261. old. 196 Lesznai Anna Hatvány Lajosnak. MTA Ms 5368/57 (1955. január 16.) Közölve: HLL 243-244. old. 197 Lesznai Anna Balázs Bélához. MTA Ms 5021/271 (1945. október 28.) 198 Lesznai Anna Hatvány Lajosnak. MTA Ms 5368/61 (1956. július 27.) Közölve: HLL 246. old. 199 Lesznai levele Hatványhoz. MTA Ms 5368/60 (1956. január 12.) 57
