Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Névmagyarázatok

Azt mondta, sohasem volt antidemokratább, mint most. íme, így demoralizál a gazdagság! A hivatalos népboldogító felesége mégis csak egy tízezer holdas nagybirtokosnő: hogy is tudhat­na máskép gondolkozni. A vagyonelkobzástól reszketnek ezek mind, hogy túlságosan pirosra fordult hamarosan a dolog színe. Hisz’ ezt én nem óhajtanám túl hamar, mert az ország nagy többsége teljesen előkészítetlen.”47 Kaffka Margit Állomások című regényében, melyet kulcsre­génynek, kordokumentumnak szánt, furcsa torzképet festett a Nyugat első nemzedékéről és a századelő progresszív intellektuális köreiről. E regény lapjain Lesznai is megjelenik. „Nekem nem tetszett, ahogy szerepeltet és a regényt sem találtam jónak. Margit meg azért bántódott meg, mert azt mondtam: Téged szeretlek, de a regény rossz! Ez volt az egyetlen és utolsó ko­moly vitánk.”48 E viharos kapcsolat ellenére Lesznai Anna Török Sophie-hoz írott levelében így vall „mindennek ellenére” Kaffkához fűződő viszonyáról: „Azt hiszem, Kaffkát kevés ember szerette, élvezte és irigyelte úgy, mint én. Főleg szerette.”49 Káldor György (1900-1958): újságíró. Mint hatal egyetemista részt vett a kommunista diák- mozgalomban, ezért 1919 végén emigrálnia kellett. Rövid bécsi tartózkodás után Heidelbergbe ment, ott fejezte be egyetemi tanulmányait. 1925-ben Bécsbe, majd 1926-ban Magyarországra jött. Itt a Pester Lloyd szerkesztőségében dolgozott. Lesznai Anna közeli társaságbeli barátja, a Vasárnapi Kör tagja volt. Kassák Lajos (Kassi néven a naplókban)(1887-1967): Kassák Lajos még a pályája elején álló, első könyves szerző volt, aki mindennapos gondok között, nagy szegénységben élt, mikor no- velláskötetéről 1913-ban megjelent Lesznai írása a Nyugatban.50 Kassák így reagált Lesznai írására: „A kritikákat sem fogadtam valami különösebb érzéssel, amiket az első könyvemről írtak. Egyedül Lesznai Anna cikke mellett álltam meg hosszabb ideig.”51 Ezt követően levélben fordult Lesznaihoz, aki válaszlevelében batal pályatársát a Bristolba invitálta egyik szombat­ra, ahol ő maga társaságával - többek között Kaffka Margittal - ezidőben törzsvendég volt.52 Hogy már ekkor kialakult-e köztük a baráti kapcsolat, nem tudjuk, ám az bizonyos, hogy a bécsi években Kassák állandó résztvevője volt a Schloss kávéházban tartott összejöveteleknek Lesznai, Uitz, Sinkó, Németh Andor, Balázs Béla és Lukács társaságában. Lesznai Anna napló­jegyzetei sok vele folytatott vitát rögzítenek. Kassák Lajosné, Simon Jolán (Kassiné néven a naplóban) (1885-1938): színésznő, Kassák Lajos felesége. Munkásként dolgozott az Egyesült Izzó gyárában. Munkás szavalókórusokat ve­zetett. Rózsahegyi Kálmán színiiskolájának elvégzése után Bárdos Artúr szerződtette. Színészi 47 Kaffka levele édesanyjához. Kelt: Bp., 1918. november 20. In: Rolla Margit: Kaffka Margit II. Út a révig. I. m. 190. old. 48 S. A: Megtartani a tűnő világot - Szabálytalan beszélgetés Lesznai Annával. I.m. 11. old. 49 OSZK Kézirattár Fond III /638. Jászi Oszkárné Lesznai Anna Babits Mihályhoz és feleségéhez 50 Lesznai Anna: Eletsiratás. Kassák Lajos novellái. Nyugat 1913. I. 70-72. old 51 Kassák Lajos: Egy ember élete. Dante kiadás, 2. Rész, 1932, 182. old. 52 Lesznai Anna levele Kassákhoz - Kassák Múzeum KN - Lev. 189. 513

Next

/
Thumbnails
Contents