Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Névmagyarázatok
N évmagyarázatok Az alábbiakban azoknak a személyeknek az élettörténetét ismertetjük dióhéjban, akik a Lesznai-naplókban megjelennek, különös tekintettel a művészhez fűződő viszonyukra, közös munkáikra és tevékenységükre, illetve arra az időszakra, amelyben kapcsolatba kerültek Lesznaival. Emellett feltüntetjük azokat a - nem kortárs - művészeket és irodalmárokat is, akik Lesznai naplójegyzeteiben állandó példaként, hivatkozott viszonyítási pontként szolgálnak. Ady Endre (1877-1919): Lesznai már édesapja szalonjából ismerte Adyt, akire így emlékezett: „Apám nem szerette a legújabb irodalmat. Rögtön összevesztek: Ady Adyért, apám Petőfiért harcolt. Remekül mulattak, és egyikük sem kételkedett abban, hogy ki a győztes.”1 Szorosabb kapcsolatba akkor kerültek, mikor 1909-ben a Nyugat közölte Lesznai Anna verseit, majd ugyanebben az évben Lesznai Hazajáró versek címmel megjelent első kötetét Ady parádés fogadtatásban részesítette a Huszadik Század hasábjain.2 Az, hogy Lesznai mennyire egy nyelvet beszélt Adyval, hogy nemcsak értette, hanem érezte is minden lelki-szellemi rezdülését, annak bizonyítéka a Nyugatban róla írott lírai tárcája, amelyet e szavakkal zárt: „Ha én volnék az Isten - örömem telnék az ilyen rakoncátlan gyönyörű gyerekben. Megparancsolnám a Nyárnak, hogy bánjék jól »siető fiával« - ki megelőzvén idejét - sok eljövendő nyarak pompás mámorát hozta el az emberiségnek.”3 Kapcsolatukról Lesznai hosszan beszélt a Vezér Erzsébettel 1965-ben készített interjúban.4 Bensőséges viszonyban voltak, Lesznai óvó, védő szeretettel és szinte anyai aggódással fordult Ady felé. Ilyen hangvételben szól a talán egyik legszebb hozzá írott - Jászival közösen szignált - levele is, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára őriz.5 Szintén ebben a gyűjteményben találhatóak meg a Lesznainak dedikált Ady- kötetek. Lesznai 1913-ban Ady A magunk szerelme és 1914-ben Ki látott engem? című kötetéhez tervezett címlapot. Ez utóbbi motívumait egy párnán is kihímezte. Az ún. Ady-párna Lesznai iparművészeti munkásságának egyik legszebb darabja. Lesznai Annának a hatvani Hatvány Lajos Múzeumban őrzött hagyatékában egy olyan virágmotívum-terv is van, melyen elhalványulva az Ady felirat olvasható, így feltételezhető, hogy a borítóhoz készült. Emellett itt található az Ady-párna az elkészült változatnál jóval nagyobb méretű színes terve is.6 A szakiroda- lomban kevésbé ismert tény, hogy a Magunk szerelme című kötethez kétféle - egy színes és egy fekete-fehér - címlapot tervezett Lesznai. Ez utóbbiból azonban a levelezés tanúsága szerint 1 Lesznai Anna: Önéletrajz (1959). Közölve a Dolgok öröme című kötetben. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1985. 7- 8. old. 2 Ady Endre: Lesznai Anna versei. Nyugat, 1909. II. 339 - 340. old. 3 Lesznai Anna: Adyról. Nyugat 1909. I. 543 - 545. old. 4 Emlékezések I. Petőfi Irodalmi Múzeum, 1967 4-7. old. Szerkesztette: Vezér Erzsébet. Az interjú nemrégiben CD formájában a PIM Médiatárának kiadásában is megjelent. 3 A. 158/31, kelt: 1914. április 17. 6 Hatvány Lajos Múzeum, ltsz.: 75.37.1 és 75.77.1 500 •m
