Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
tornyát nem akarják bezsindelyeztetni, hanem bepléhezik!)”160 Lesznai riadtan figyelt minden olyan változást, amely hozzájárult a gyermekkorából ismert körtvélyesi világ változásához, naplójában is lejegyzett szomorúsággal vegyes csalódottsággal élte meg az első biciklik, a földeken dolgozó gőzgépek vagy a népviselet helyett a „városi gúnya” megjelenését. Képein megfestette e sorsfordító változásokat, pl. az első autóbusz megjelenését Körtvélyesen.161 162 Lesznai a körtvélyesi nyarakon egyedül vagy barátok társaságban sokat járt fürdeni az Ondovához, kijárt a faluba festeni, gyakran kocsizott be Nagymihályba, nemcsak a heti vásár szemet (is) gyönyörködtető mozgalmassága és képeinek élvezete miatt, de azért is, hogy vázlatai alapján mindezt otthon később megfesthesse. A fő programot pedig - az alkotómunka mellett - a ház teraszán zajló, véget nem érő beszélgetések jelentették. A naplórészletekből kitűnik, hogy Lesznai milyen tudatosan gyűjtötte élményeit a környezetében felbukkanó, különböző - egy-egy társadalmi réteget képviselő - alakokról, a célból (is), hogy regényének szereplőiként a lehető leghívebben jeleníthesse meg és jellemezhesse őket. E leírások a jellemrajz és a társadalmi környezet ábrázolásának ragyogó példái (a helyi káplán, az öreg cseléd, a zsidó ügyvéd, az uradalmi kocsis és a vidéki magányban összeaszó tanítónő alakja). Mindannyiukkal találkozhatunk a Kezdetben volt a kert című regényben. A kert és a természet, a falu és a kastély tematikája Lesznai líráját is alapvetően meghatározta. Költészete a személyiség és a kert, illetve a természet örök és megbonthatatlan, egymásba olvadó egységét hangsúlyozta. Verseskötetei címével is e tájra, e világra utalt: Hazajáró versek (1909), Edénkért (1918). Az 1922-ben Eltévedt litániák címmel megjelent kötete már az „Éden- kertből” kiűzetett költőnő panaszait közvetítette. Lesznai Anna és barátai 1958 nyarát még Körtvélyesen töltötték, dacolva a viharos időkkel, ám immár szinte számkivetettként. Hogy mekkora idő tett el az 1880-as évek és 1938 között Körtvélyesen, arról Lesznai egyes szám 3. személyben így fogalmazott: „Át is élt vagy három kerek századot: azoktól a napoktól fogva, amikor a falusi parasztok ruhája szegélyét igyekeztek megérinteni ajkukkal, addig a napig, míg ugyanannak az utcának a parasztsága nem viszonozta többé az ő köszöntését.”182 A körtvélyesi búcsú egyik legmegrázóbb dokumentuma az a feljegyzés - mintegy nyolc lapnyi búcsúlevél -, amelyet Lesznai 1938 novemberében tollal és ceruzával, spirálfüzetből kitépett papírokon írt Amerikába hajózván, egy rövid olaszországi és párizsi tartózkodást követően.163 160 Jászi Oszkár naplója. I. m. 281. old.- 1922.június 5. 161 A kép lappang, fotóreprodukciója a Vezér Erzsébet hagyatékban. 162 Előszó a Kezdetben volt a kert című kötethez, amely a magyar kiadásba nem került bele (PIM V 3670/13/2). Közölve: „A múlt rongyszedője vagyok” - Adalékok a Kezdetben volt a kert című regény keletkezéstörténetéhez. Enigma 52. kötet, 2007. 40-45. old. Közzéteszi: Török Petra. 163 Naplók (V 3670/43/17)
