Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1938 Ugyanígy túl elnéző voltam - a békesség kedvéért - Karival szemben, ki kellett volna kényszeríteni, hogy tiszta képet kapjak az anyagiakról, a kis Istenáldások dolga rendezve legyen. Itt nem is annyira magamat, mint Kari békéjét féltettem. AJó Isten segedelmével! A zsidókérdéshez. Valaha jobb világban és a zsidóságnak csak asszimilált rétegét ismerve valóban azt írtam600, hogy az, ami a zsidót a nem zsidótól megkülönbözteti, az egy speciális zaklatott idegállapot, amelynek alapját nem egy kétes faji mítoszban, de egy speciális társadalmi helyzetben, az ezzel járó és kialakult családi légkörben (nevelés által belénk rögződött) látom. Ez az állapot rontja az idegrendszert, a „zsidó idegek” öröklődnek, és érzékeny talaja az újabb ráháramló „zsidósító” befolyásnak. Hogy ez így van, ezt ma is állom. (Sommerset Maugham The Yellow story601 novellája, mely valóban nem zsidókról szól, de ugyanezt a problémát is érinti, bizonyítékul szolgál igazamnak.) De ma már több ennél a zsidókérdés: egy objektív külső valóság, amellyel szembe kell nézni. Azonkívül megösmertem azóta a zsidóságnak olyan rétegeit is, akik maguk is másnak és többnek érzik zsidóságukat (szubjektíve is, eltekintve a külső rájuk törő antiszemitizmustól), mint egy ilyen tenyészett és befajult idegállapotnak. Ma tehát komplexebbnek látom a kérdést. Azok, akik propagálják az antiszemitizmust, vagy primitív emberek, akik nem tudják, vagy politikai ravaszok, akik nem akarják analizálni a zsidókérdést. Én megkísérlem különválasztani a szempontokat, és csak ezt teheti minden tudatos ember, aki valóbanjóhiszeműen szeretné megoldani ezt a kérdést. Egységes zsidóság (belső óriás különséggel és ellentétes érdekek nélküli szerves egység) valóban nem létezik, ezen a többé-kevésbé közös „zsidó idegbajon” kívül, amely egy bizonyos szellemi labilitást jelent, egy bizonyos csökkenését a begyökérzett érzéki és érzelmi valóságérzetnek, és határozottan kedvez bizonyos kilengéseknek. Hogy ennek az idegállapotnak volt-e egyáltalán - és miért volt, ha volt - csökevénye a zsidókban a diaszpóra előtt is, azt nem tudom, ez oly nehéz és komplex probléma, hogy elébb a mai zsidóságot szeretném vizsgálni. Annyi biztos, hogy ma ez a közös tulajdonság megvan a zsidók túlnyomó többségében, és az egész csoportra alkalmazható kritérium. Közös érdeke is egy van minden zsidónak: az, hogy ne legyen antiszemitizmus. De ez oly általánosság, amely igen keveset mond. S ezen kívül, azaz belül, annyi ellentétes érdeke van a különböző zsidó csoportoknak, hogy ez az érdek 1., nem jelentkezik máskor mint közös érdek, csak akkor, ha belekergetik a zsidóságot ebbe az antiszemitizmusba; 2., amint küzdeni kell az antiszemitizmus ellen, máris kiderül, hogy az egyes csoportok érdeke merőben különböző. 600 Lesznai cikked zsidókérdés Magyarországon című kötetben jelent meg (I. m. 354-358. old.). 601 A novella címe helyesen: The Yellow Streak. Első megjelenése a The Casuarina Tree című kötetben, 1926. Magyarul 1. Maláj vér címmel az Egy távoli gyarmaton című kötetben. (Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1973) 474
