Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1937 megcsinálta a művész számára ezt a kiválasztást. Ő tehát eleve tudta, hogy mi a fontos számára, alkotása számára a valóságból. S mivel világképe közös és érvényes volt, jóhiszeműen hagyott ki mindent művéből, ami pusztán imitativ587 lett volna. Az nem is létezett, ami nem kellett neki! Ma dupla munka: kiválasztani és meggyúmi. Ezenfelül mindig „rossz a lelkiösmeretünk”, mert a tudás - egy őrülten komplex, túl adatgazdag nyersanyag-halmaz - pótolja a zárt és egységes világképet. A régi művész a totalitást jelentő világképből szűrte le művét. A mai legtöbb: ha világképét próbálja leszűrni művéből. S mivel a régi is benne él az újban is, két végén gyújtjuk meg a gyertyát. Újra kísért bennem a „gyerekesztétika”. Megkeresni a mű alapvető törvényeit és rétegeit. Egyensúly, egység, zártság, kifejezés, közlés, ábrázolás. Külső és belső ábrázolás. Emlékkép. Stílus, stilizálás, elhagyás. Wunschtraum. Szimbólum. Mágia. Játék. Dekoráció. Biológiai elem. Díszítés és magyarázat. Aquinói Tamás és tetoválás. Ütem. Tudás, technika. Tartalom, anyag, technika, forma. Tér és idő. Mindezen fogalmak vonatkoztatása csak a műtárgyra, aztán ihlet, szerelmi aktus a műben. Ezeket részint mesében, játékban dramatizálva, részint egyszerűen magyarázva gyermeknek feldolgozni illusztrációkkal. Versritmikát gyöngysorba fűzni: pl. szimmetria, sík és tér. Ábrázolt tér. Hangsúly- és metrumharmóniát rém egyszerűen megcsinálni. Ez volna eredmény. H[ajnal] Annával néhány verset kéne analizálni. Valaki esztétikussal, valaki festővel képet és teóriát. (...) A modern mese válsága: 1) a gyereket kicsi korban mesében kell nevelni, mert jön egy kor, mikor a gyermek annyira vágyik felnőtt lenni, hogy visszautasít mindent, amit nem vél racionálisnak, mert a racionalizmust, a lapos józanságot véli a felnőttség egyik kritériumának. Legföljebb későn tér vissza a mese-alapra magától. 2) A régi népmese scenáriuma588 idegen lett a városi gyerektől. A mesét a megszokott környezetből kell kifejeztetni. Ugyanúgy a népmese nyelve nem azonos a mai gyermek, sőt a mai ember beszédével. Márpedig az igazi mese a meghitt beszédből származik. 3) A mesét előbb mesélni kell - kell a hang, az egyén szuggeszciója. A gesztus és ejtegetés ritmusa hozzá. Felolvasásom után két felszólaló szólt csak a tárgyhoz: Halász Jenny589, aki előadta, hogy mesét sohasem hallott gyermekek megálmodják a mese szimbólumait, és egy cserkész bácsi, aki elmondta, hogy gyerekek játék közben szintén újraköltik a mese szimbólumait. Megkeresni az eltört cserepeit a régi mágikus világnak: mik voltak alaptörvényei - szemben a tudással s a vallásos misztikával, s mik a közös vonások ezzel és azzal. Komor Bandi pedz valamit a Kísértetben és a Varázslóban.590 A Varázslóban leírja azt a tragikus szomjúságot, melyet a 587 utánzó, másoló 588 szcenárium, forgatókönyv, szövegkönyv 589 Halász Jenny (1898-1963): pedagógus, pedagógiai író, 1935-től 1939-ig a Gyermeknevelés szerkesztője. 590 Komor András: Kísértet a Klauzál-utcában. (kéziratos regény, 1944) (OSZK Kézirattára: 29/53); Komor András: A varázsló. Pantheon, [é.n.] Későbbi megjelenés: Bp., 1970; Magvető Könyvkiadó. — 460
