Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
tartásával. Ez utóbbi tényező miatt utasítja el a dogmatikus vallásokat, hiszen egyénenként más-más válaszoknak és cselekedeteknek kell születniük a lét kihívásaira. Mindenkinek más a rendeltetése, és azt más-más módon érheti el. Mindemellett számára Jézus az etikai maximum, ám az emberi etikum maximuma. A fenti nézetek nem függetleníthetek a Vasárnap Társaságban főszerepet játszó Lukács György elméleteitől. A lélek és a formák magyar változatában nem szereplő Charles Louis Philippe-ről szóló írásában és Popper Leó nekrológjában131 is javaslatot tett arra, hogy milyen radikális változások révén lelhető kiút ebből a zsákutcából: új vallást, új világképet kell az emberiségnek magáévá tennie, amiből új világnézet sarjadhat. Lukács célul tűzi ki az egyén és a közösség sorsának összefonódását, elszakíthatatlanságát, hogy ezáltal egy egységes világnézeten nyugvó, zárt kultúra jöhessen létre. Ez az alapgondolata az 1912-14, illetve 1916 -18 között íródott Heidelbergi művészetfilozófiának is. Fontos tényező, hogy a Vasárnapi Kör tevékenysége éppen 1915-ben kezdődött, mikor Lukács hazatért Heidelbergből. Ekkor nyilvánvalóan az őt leginkább foglalkoztató kérdésekről beszélgettek vasárnapi összejöveteleiken (tudvalévő, hogy a beszélgetések témáját és menetét alapvetően Lukács tartotta kézben). így nem meglepő, hogy Lesznai Anna naplójában leírta e beszélgetések lényegét, és visszaköszönnek e téma fő tételei. Összegzésként tehát megállapítható, hogy egy, az egyének szabadságán, szabad akaratán alapuló, a szeretet, erkölcs által irányított és - a közös isteni eredet elfogadásával - renddé (közösséggé, testvériséggé) szerveződő világot tekinti ideális állapotnak: „1) amennyiben egyenlők vagytok, egyenlő jogaitok vannak (...); 2) ne gátolj meg benne senkit, hogy náladnál különbbé vagy egyenlővé fejlődhessék; 3) ne tűrd, hogy téged gátoljanak fejlődésedben. (...) Az igazi szabadság ott kezdődik, hol más ének szabadsága nem csökkenti, de öregbíti a mi szabadságunkat.”132 Fontos megjegyezni, hogy bár Lesznai konkrét politikai és társadalmi rendszerek összehasonlításával (kommunizmus v. demokrácia v. kapitalizmus) is foglalkozik éppen a fenti új rend kialakíthatósága szemszögéből, de mindig csak a teória szintjén marad. Nem szólít fel tevőleges lépésekre, és nem gondolkozik az ideális új rend megteremtésének gyakorlati tennivalóiról. Lesznai első „hivatalos” közéleti, közművelődési szerepvállalására a Tanácsköztársaság idején került sor. 1919. április 8-án azt a feladatot kapta, hogy kezdje meg a magán- és köztulajdonban lévő tárgyak megtekintését és lefényképezését, hiszen: „Az iparművészeti oktatásnak a legszélesebb néprétegekre való kiterjesztése érdekében szükséges, hogy a gyűjteményekben felhalmozott iparművészeti termékek hozzáférhetők és tanulmányozhatók legyenek.”133 Valószínűleg 131 Charles-Louis Philippe. Renaissance, 1910. okt., Uő.: Popper Leó. Nekrológ. Pester Lloyd. 1911. dec. 18. Magyarul újraközölve Lukács György: Ifjúkori művek. I. m. 453-470., ill. 560-561. old. 132 Naplók (V 3670/43/2) 133 A Közoktatásügyi Népbiztosság megbízása Lesznai Anna részére a műtárgyak fényképezésére. (1919. április 8.) Közölve: Gerelyes Ede: A magyar múzeumügy a hét forradalom időszakában. 1918-1919. Tanulmány és dokumentumkötet. Bp„ 1967. 126. old. 38
