Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
_ „Oly jó formázni” - Lesznai képző- és iparművészeti munkássága A századfordulón egy felső-középosztálybeli, a társadalmi elvárásoknak megfelelően nevelt kislány életéből nem maradhatott ki a rajztanulás sem. Bár Lesznai életének e korai időszakáról dokumentáció hiányában keveset tudunk, visszaemlékezéseiben minduntalan visszatért egy olyan momentumra, mely művészi, alkotói identitását alapvetően meghatározta. Ezzel a történettel Lesznai megteremtette a maga művészi „eredetmondáját”. Egy, a népművészeti formakincsből építkező alkotótól nem meglepő módon, hasonlóan a gödöllőiekhez, ez a népművészettel való találkozása volt. 1965-ben egy Vezér Erzsébet által készített interjúban33 Lesznai elmesélte e kezdeti próbálkozások történetét az édesanyja akkoriban divatos petit point-jainak elutasításától a piros és kék konyharuhák történetéig, amire először rajzolta rá a parasztasszonyoktól tanult mintákat, és próbálta ki az öltéseket visszaemlékezése szerint nyolc éves korában.34 Ezek a parasztasszonyok a nyárra elszegődött kubikus munkásokkal érkeztek Mezőkövesdről a felsőmagyarországi, egykori Zemplén vármegyei Körtvélyesre, ahol a család birtokai feküdtek. Vallomása szerint tőlük tanulta meg a szimbólumok eredetét, az absztrakt minták ábrázolókká, illetve az ábrázoló minták absztrakttokká válásának folyamatát35 36, és a színek jelentőségét.36 A genius loci, a felvidéki Körtvélyes hatása e népi gyökerű ornamentális szemlélet kialakulásában megkérdőjelezhetetlen. Az alkotók testi, lelki, spirituális egyesülése a vidékkel, a faluval a szecessziós művészet törekvéseinek is kedvelt toposza, elérendő célja, sőt megélt életformája volt. Bár a felvidéki népművészet és a mezőkövesdi parasztasszonyok munkáinak hatása nagy jelentőséggel bír, Lesznai művészi tevékenységének alakulását olyan mesterek tanácsai segítették, mint Ferenczy Károly vagy Bihari Sándor.37 A kutatás érdekes új adaléka a Hatvány Múzeum egyik pasztellvázlatának hátuljára írott rövid megjegyzés, mely szerint: „Interieur - (pasztell) Máli első képe. Ferenczy Károly növendéke volt (azt hiszem az Iparművészetin) 1902-03? (Gergely Tibor közlése)38” Ez ellentmond annak a több helyütt felbukkanó állításnak, mely szerint Lesznai egészen 1907-ig nem vett részt szervezett és rendszeres akadémiai jellegű oktatásban. 1907-ben Luden Simon festőiskolájába39 iratkozott be Párizsban. Erről az adatról 35 Beszélgetés Lesznai Annával 1965. jún. 23. (Kérdező: Vezér Erzsébet) In: Emlékezések. Bp., Irodalmi Múzeum 1. 1967. 10-11. old. 34 „Először anyámtól tanultam hímezni, de az ő hímzései, a petit point-ok nem érdekeltek annyira. Egyszer vett két konyharongyot, egyik kék, másik piros volt. Egyet elcsórtam és rárajzoltam azokat az öltéseket, amelyeket a parasztasszonyoktól tanultam.” - Uo. 35 „Mert ha egy virágot rajzoltam, ami nekik nem tetszett, elnevezték kutyás mintának, és a virágból kutyát csináltak. És ez nagyon jó kutya volt.”- Uo. 36 „Emlékszem, ott állt előttem, még akkor nem született meg a gyereke, jó nagy hasacskája volt, és azt mondta: »Ez a sárga, amit ide tetszett rajzolni, ez kiugrik, ez a hasamnak ugrik.« Egy másikra azt mondta, hogy kiszúrja a szemét. Tényleg értették, hogy a színek nincsenek egyforma közelségben az emberrel.”- Uo. 37 Szabadi Judit: Lesznai Anna, a festő és iparművész. In: Lesznai-Képeskönyv. Bp., Corvina Könyvkiadó, 1978. 90. old. 38 Hatvány Lajos Múzeum, ltsz.:83.1.2194 39 Lucien Simon, aki Bretagne-ban festett plein air életképeivel vált elismertté, Párizsban egy festőiskolát működtetett. 16
