Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
s 1920 [V 3670/43/4] 1920. január 1-2. Ajó Isten segedelmével. (...) (Gjerggel] egyiptomiaknál). A művészet a „megváltott formák” világa. A művész csak annyiban váltódik meg, amennyiben „áldozatot” hoz. Saját útján megáll, és szolgálja a formák megváltásra törekvő Meluzina-világát. G[erg] szerint a művész leikébe dagadnak bele a „más”világ megváltás-szomjas formalelkei. (Ljenával82 Mária-Teréziában) Banális művészet az, melyben lazák és hézagosak a specifikusan művészi relációk: a rész és az egész [között], a művész tárgyélménye és a műtárgy [között] (ábrázolás), a művész benső impresszionisztikus lelki élménye és a műtárgy között (expresszió), egy belső törvény és a műtárgy (ornamentálisság, kompozíció) között, vagy ezen rétegek között kölcsönösen. Mi azonban ezen relációk megfelelő voltának lényege? Az egyik kívánalom, nem mint L[ukács] mondja, a „Wahrheit”, de az „adekvát közlés”. Itt az extatikus elem a művészetben: a kifejezés és tartalom egyesülése. Minden csoda, minden extázis egyesülés: ezért örök szimbóluma a minden extázisnak a nemi szerelem. S ezért van valami látszólag megtévesztő a hisztérika és Szent Teréz közt. A Sz[ent] Teréz kritériuma éppen az, hogy van a révedezésnek adekvát mása a lélek világában. A freudi „két farkú gyík”, „apokaliptikus szörny”83 képe tűnik itt fel előttem: egy ölelésben szereti meg az anyagot és a lelket. Másik aspektusában: hisztérikus vágy egy komplikáltabb érzéki szenzáció után. Megint az érzékek és a lélek szoros kapcsolata. Van minden edkusság- tól mentes meztelen extatikus lélekélmény, s nem csak az etikumban ébredünk a lélekre. (...) (G[erggel] Pesten) Azt mondani, hogy „ki vagyok én, hogy csoda történjék vélem” éppoly Isten ellenes lázadás, mint követelni a csudát. (...) Pesten. Minden, ami teljes és tökéletes, „átbukik” egy magasabb szférába. A hindu mondta: a tökéletes ksatria84 önkéntelenül brahmimmá85 válik. Mik azok a végső formák, melyek átbukás nélkül érnek Istenhez? A szeretet, a szerelem? Ezeket lehetne aztán egyenes útnak elnevezni. Van-e a művészetnek átbukása? Az átbukás szimbóluma a mesében az alakváltoztatás egy csoportja. Azonkívül persze önfeladást és az anyag álomszerűségét is jelentheti néha ez a szimbólum. 82 Jelena Grabenko (1883-?): orosz festő, aki 1914-ben Lukács felesége lett. 1919-ben elváltak. Lesznai Anna társaságának is tagja. Több vele folytatott beszélgetést rögzítenek a naplófeljegyzések. Mária-Terézia feltehetően Maria- Theresien-Stadt (Borgo Theresians) Trieszt egyik negyede. 83 Sigmund Freud (1856-1939) 1900-ban megjelent az Álomfejtés (Traumdeutung) című művének példái. Nézete szerint az álommunka negyedik tevékenysége a képi megjelenítés, melynek eredményeképpen a képzetek vizuális formát öltenek. Freud hangsúlyozza, hogy az álmok jórészt vizuális képekből, látási tartalmú helyzetekből állnak. 84 Ksatrija: a harcosokból álló kaszt neve Indiában. 85 Brahmím: a papi kaszt neve Indiában. 164
