Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)

A komoly munka mellett természetesen előfordult, hogy a papírok az éppen kéznél lévő jegyzettömb szerepét is betöltötték. így pontosan tudjuk, hogy pl. 1912 októberében Lesznainak milyen tenni- és bevásárolnivalói voltak önmaga és a család számára — „Figyelő, Ruhák, övék, sachet-k, 1 szép gobelin” (43/1) —, vagy azt, hogy éppen mennyi és milyen húsokra volt szükség - talán éppen egy körtvélyesi vendégség alkalmával - 1920-ban (2 kiló sertéshús, 3 kiló leveshús stb.), míg másutt az elolvasandó könyveket listázta.

Tevékenysége, életművének minden aspektusa a valahová tartozás, a valódi és spirituális otthon- és közösségteremtés, a „saját szoba”, egy intim, meghitt szféra létrehozásának jegyében fogant. Lakhatóvá, élhetővé kívánta tenni e világot, igyekezett berendezkedni itt a legkülönbözőbb formákban, például az otthon kellékeinek létrehozásával, azaz iparművészeti tervezőtevékenységével és képzőművészetével. Ennek ellenére meglepő, hogy Lesznai mily kevéssé reflektált saját tervezői, művészi munkásságának gyakorlati kérdéseire, és ha mégis megtette, akkor sem a sikerekről, a jól megoldott feladatokról, a kiállításokról, hanem a különböző technikákkal vívott reménytelen küzdelméről (például az olajfestés kudarca, az ujjgyakorlatként űzött skiccelés céltalansága) számolt be, és nagyon gyakran ostorozta magát az elvesztegetett idő, önnön nehézkessége, gyakori munkára való képtelensége, kényelmessége és lustasága miatt.

Lesznai élete legnagyobb és legnehezebb küzdelmeit az idővel vívta: „Nagyon elégedetlen vagyok magammal, olyan slendriánban élek, mintha még 15 éves lennék, és végtelen készülődés az életem, de nem célra készülődés, hanem, és ez a bűn, indulásra készülődés. (...) Nincs bennem annyi dinamikus erő, hogy kivetítve lelkemet, magamnak megfelelő, őszinte jó életformát alkossak, de legalább (...) »I should make the best« jelen életformám lehetőségeiből. De ezt sem: őszinteségben még leginkább, szeretetben és munkában elégtelen vagyok.”14 Lesznai nem szűnt meg terveket szőni, életcélokat kijelölni, újabb és újabb vonzó feladatokat talált magának, ahogyan fogalmazott: „Búvócskát játszva önmagámmal keresem magam.” A naplóban is rögzítette erre az „útra készülődésnek” a terveit: szeretett volna megtanulni szlovákul, össze akart állítani két meseantológiát15, szerette volna a textilművészeti tervezői tevékenységét a szőnyegszövés felé kiterjeszteni, és hímzőmanufaktúrájának profilját ez irányban módosítani, szerette volna megírni a nagy állatoskönyvet és a gyermekesztétikát is.

Tervek, elképzelések sokasága, számos lehetséges életprogram sorakozik a napló lapjain, ám ezek töredékét sikerült csak megvalósítania: Lesznai elbukott az idővel való küzdelmében.16

14 Naplók (V 3670/43/2)

15 A szerelem mesekönyve és a Meseantológia az ősmesétől máig című tervezett művekről részletesen 1. Szilágyi i. m. 2007. 150. old.

16 „46 évvel csődöm, hogy (...) amit egészen akartam mint művemet (...) nem lehet megvalósítani (...) Mi az élet értelme, mi lehet az én életemé? (...) Úgy kéne élni tán, hogy az ember nyíltan várja a csuda pillanatait, és közben próbál »rendesen, kellemesen« élni. Én 20 éve (...) feszítem magam, mint egy íjat (...) Most itt ülök meztelenül, mint egy újszülött életprogramot illetően.” - Naplók (V 3670/43/5)

11